Válogatott dokumentumok a baranyai-pécsi munkásmozgalom történetéhez. III. 1929-1944 - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1972)

DOKUMENTUMOK - II. A Baranya megyei és pécsi munkásmozgalom a II. világháborút megelőző években, 1934—1939

mert állításuk szerint több munkát ad, viszont kevesebb kereseti lehetőséget nyújt, '— anélkül, hogy ezen állításukról valóban meggyőződhettek volna, sztrájkba léptek. Másnap közölték velem, hogy a gyár többi női munkásai is számszerint 120-an, kimondták a sztrájkot. Ezen értesítés vétele után haladéktalanul megjelentem a gyár helyiségben az iparhatóság vezetőjével, Éva László városi tanácselnökkel együtt s ott az érdekeltek kikérdezése után a következőket állapítottuk meg: Az előttünk megjelent munkásnők mindenekelőtt is azt hangoztatták, hogy addig, míg a gyárnál néhány hét óta alkalmazva levő Weiszberg Dezső mérnök és Klanyiczai Endre technológus a gyár alkalmazásában maradnak, még csak tárgyalásba sem kívánnak bocsájtkozni, mivel ezen két egyén teljesen tűrhetetlen bánásmódban részesítik őket s a nőket is durva kifejezésekkel illetik. Elmondták a munkások, hogy amikor Weiszberg Dezső mérnök a gyár szolgálatába lépett, az összegyűlt munkások előtt beszédet tartott, melyben kijelentette, hogy a legnagyobb munkateljesítményt és szorgalmat vár, mert ellenkező esetben azt, akinél hanyagságot észlel, ki fogja rúgni a gyárból. Panaszkodtak a munkások Klanyiczai Endre technológus durva bánásmódja miatt is. Előadták továbbá a munkások, hogy további feltételük a munkába álláshoz az, hogy a régi rendszert vezesse a gyár igazgatósága vissza, melylyel minden tekintetben meg voltak elégedve, s hogy a R. T. által bevezetni szándékolt ún. Bedó rendszer reájuk nézve föltétlenül sérelmes, mert csak lényeges munkatöbbletet s ennek dacára kisebb keresetet nyújt. Röviden összefoglalva a munkások követelése az előbb jelentett 2 egyénnek a gyár szolgálatából való felmentése s a régi rendszer visszaállítása. Alázatosan jelentem, hogy megjelent hivatalos helyiségemben 14 szövőmester és segédmester, akik előadták, hogy a gyár vezetősége magukhoz rendelte a gyár mestereit és segédmestereit és közölték velük a R. T. Löbl József nevű vezérigazgatójának és Kátai Andor nevű igazgatójának azon távbeszélőn küldött rendeletét, hogy ha a női munkások nem állanak a gyárnál azonnal munkába, úgy a mestereknek és segéd mestereknek kell a szövő és gömbölyítő munkálatok legszükségesebb részét végezni. A mesterek kijelentették, hogy ők semmi körülmények között nem hajlandók olyan munkát végezni, melyre ők annak idején nem kötelezték magukat, de különben sem hajlandók ilyen módon női munkás-társaik jogos követeléseit megakadályozni. A mesterek és segéd mesterek ezen kijelentéseire a gyár igazgatója azon választ adta, hogy amennyiben a mesterek és segéd mesterek ezen rendelkezésnek eleget nem tesznek, úgy vonják le a következményeket, és tekintsék magukat a szolgálatból elbocsájtottaknak. A mestereket ezen válasz igen elkeserítette, de ennek dacára kijelentették, hogy állják szavukat és nem fognak női munkát végezni. Alázatosan jelentem, hogy az iparhatóságtól arról értesültem, hogy a folyó hó 17-én az Iparügyi Minisztériumból egy kiküldött érkezik váro-