Válogatott dokumentumok a baranyai-pécsi munkásmozgalom történetéhez. III. 1929-1944 - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1972)

DOKUMENTUMOK - II. A Baranya megyei és pécsi munkásmozgalom a II. világháborút megelőző években, 1934—1939

kedés és a helyi csoportok intenzív működésének szükségességét azzal, hogy véleménye szerint a munkásság érdekeit csak a szociáldemokrata alapon történő szervezkedés lehet képes megvédeni. Hosszabban szidalmazta a ..denuncians" munkásokat és fejtegette, hogy ezek csalódnak, mert a vállalatok nem értékelik szolgálataikat. Figyelmeztette a helyi csoportot, hogy védekezzék a kommunisták és az izgatók ellen, ne üljenek fel nekik és viselkedjenek fegyelmezetten. A helyi érdekek kielégítésén kívül elsőrendű célok gyanánt jelölte meg az aggkori ellátás jobb rendezését, a munkanélküliség leküzdését és addig is a munkanélküli segélyek bevezetését. Ezután Preisendörfer Flórián a gyűlést röviden berekesztette. Figyelmet érdemlő jelenség volt Esztergályos János beszéde közben, hogy midőn a kommunisták és izgatók tevékenységét vázolta, a hallgatóság ezeket lelkesen helyeselte és ünnepelte, úgy hogy egész meglepetésszerüleg hatott, mikor Esztergályos ezzel szemben ellenkezőleg a vázolt izgága tevékenység kirekesztését szorgalmazta. A szónokok egyébként a köztudomású tények és statisztikai adatok szokás szerinti célzatos és ferde beállításától eltekintve, kifogásolható kifejezéseket nem használtak. A ker. titkártól szerzett információk szerint a komlói helyi csoport szervezetszerű működése az utóbbi években oly mérvben meglazult, hogy a gyűlés előtt pontos adatai a helyi csoport erejéből neki magának sem voltak s a szervezés eredményessége irányában sem táplált különös reményeket. Egyéni benyomásai szerint a munkásság hangulata határozottan kedvezőtlen irányban alakul át. Ezt következteti nem csak az egész községben észlelhető volt, feltűnően lelkes hangulatból, de főként a gyűlés résztvevőinek megnyilatkozásaiból, melyeket az egész vonalon minden szélsőséges irányzat iránt megnyilvánult, önkéntelenül kitörő lelkesedés és a vállalatok és vezetőkkel szemben táplált gyűlölet jellemzett. Véleménye szerint mindez a hangulat nagy mérvű leromlására mutat, miután éppen Komlón a munkásság viszonylag jó módban él, annak széles rétegei vagyonosodnak, házakat építenek stb., nem vállalattal, de az Állammal állanak szemben s a viszonyok a munkásság és a vezetőség között helyileg kifogástalan, sőt barátságos. A kedvezőtlen hangulat kitörésének helyi okait találni tehát nem lehet s így a megnyilatkozásokból csak a közhangulat elhajlására tudok következtetni, mi a járási főszolgabíró véleménye szerint előre láthatólag a szociáldemokrata mozgalmak erősbödésére fog vezetni. Helyileg az egyetlen sérelem, mit eddig megállapítani sikerült, csak az, hogy a munkásság időnként előterjesztett kérelmeire, melyek a Minisztériumhoz továbbítandók, hónapokon át semmi féle válasz nem érkezik, mi a munkásokat kérelmeik érdemi részeitől eltekintve, önérzetükben is állítólag érzékenyen sérti és bántja. Jelentem, hogy a bányafőnökség a helyzetet lényegesen enyhébben ítéli meg. Véleményük szerint a hangulat nem romlott oly mérvben, mint