Válogatott dokumentumok a baranyai-pécsi munkásmozgalom történetéhez. III. 1929-1944 - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1972)

DOKUMENTUMOK - II. A Baranya megyei és pécsi munkásmozgalom a II. világháborút megelőző években, 1934—1939

egy része a munkások sanyarú helyzetét igyekezett kihangsúlyozni. Ezek az előadás részletek alkalmasaknak látszanak arra, hogy a munkások elkeseredését és vele kapcsolatban az elszántságát fokozzák a polgári rend ellen. Hogy ez a megállapodás mennyire helytálló, igazolják Pajor Rudolfnak, a vidéki dalárdák vezetőivel folytatott magán beszélgetése során adott és bizalmasan tudomásomra jutott utasításai, melyek szerint ezt az új előadási formát be kell venniük a gyakorlatba, hogy új színi, új hangot, több életet és változatosságot mutasson a munkásdalárdák programja. Belátta ugyan, hogy mozgás nélkül sokkal szebben énekelnék a kórusokat, bár idővel ez is tökéletesedik, azonban a nagyobb lelkihatás kedvéért ezt az előadási módot igyekezzenek vidéken is mielőbb a gyakorlatba átültetni. Pajornak ez a kijelentése másképpen annyit jelent, hogy a propaganda kedvéért maga a dal is háttérbe szorul. Figyelemre méltó, hogy Pajor Rudolf a fogadásnál és Esztergályos János a szabadtéri hangverseny alkalmával megtartott beszédük során politikai hangot is megütöttek. Mind a ketten azt a kifejezést használták, hogy ne higyjék az ellenségeink, hogy minket el lehet némítani. Ellenség alatt természetesen a polgári társadalmat értették. A dalosok egy része leittasodott és egymással szóváltásba keveredett. Egész éjszakán át jártak-keltek. Május 31-én éjjel tetten értünk két vidéki dalost, Baranyai Jenő kecskeméti születésű, 33 éves rk. vallású, nős, villanyszerelőt, Budapest, XIV. ker., körvasútsor elágazási őrház alatti lakos, a Testvériség Munkásdalárda tagja és Marik Pál békéscsabai születésű, 28 éves, evangélikus vallású, molnársegédet, Békéscsaba, Berzsenyi utca 12. szám alatti lakos, a Békéscsabai Munkás Dalkör tagja, akik a „Fel, fel ti rabjai a földnek" kezdetű kommunista indulót énekelték és fütyülték. Az illetőket azonnal őrizetbe vettük és a kihallgatásukról szóló jegyzőkönyvek kíséretében a pécsi királyi ügyészséghez átkísértük. Május hó 31-én 3 óra 30 perc tájban a Széchenyi téren, a Rákóczi úton és a Gróf Benyovszky Móricz-utcában összesen 16 db „A Magyarországi Vörös Segély minden aktív és pártoló tagjához!" bevezetésű és „Osztályharcos üdvözlettel a Magyarországi Vörös Segély Budapesti Bizottsága" befejezésű röpíveket találtunk. Az eddigi nyomozás során ugyan még nem sikerült terhelő tárgyú bizonyítékokat szerezni arra vonatkozólag, hogy a kérdéses röpiratokat a dalosverseny résztvevői terjesztették volna, azonban bizonyos körülmények mégis arra mutatnak, hogy a röpirat terjesztői közülük kerültek ki. A nyomozás során ugyanis arról értesültem, hogy Kéthly Anna országgyűlési képviselő azt a kijelentést tette, a pécsi szoc. dem. párt titkári irodájában, hogy a dalosversenyen látott egy-két olyan alakot, akiket tudomása szerint kommunista cselekmények elkövetése miatt Budapestről kitiltottak. Mónus Illés, a szoc. dem. szakszervezetek országos főtitkára, amikor itt értesült a röpiratokról, azt a kijelentést tette, hogy a rendezőség mulasztást követett el, mert véleménye szerint minden résztvevő dalost priorálniuk kellett volna. Mónus egyébként szigorú házi nyomozást rendelt el a dalosok szálláshelyein, amikor is figyelmeztették a vezetőket, hogy amennyi-