Válogatott dokumentumok a baranyai-pécsi munkásmozgalom történetéhez. III. 1929-1944 - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1972)
DOKUMENTUMOK - II. A Baranya megyei és pécsi munkásmozgalom a II. világháborút megelőző években, 1934—1939
gednének. Összehasonlítást tett a DGT. magas jövedelme és a munkások alacsony bére között. A szociáldemokrata vezetőségnek három ellenséggel kell megküzdenie. Első a kapitalista rendszer, ami ellen még mindig küzdeni kell, a másik a hatóságok, a harmadik a legnehezebb pedig a munkások tömörítése a pártba. Azonban a sok akadályt részben már leküzdték, most már a munkásbérek rendezésével is foglalkozhatnak, tehát most mindenki tartson ki rendületlenül a párt mellett és ne engedjék magukat más pártok által félrevezetni, mert azok csak ígérnek, de érdekükben nem cselekednek. Egy párt van csak ami kizárólag a munkások érdekeiért dolgozik, ez pedig a szociáldemokrata párt. Volt idő, amikor már a munkások nem a szociáldemokrata, hanem más párthoz tartoztak, de mit tett bármelyik párt is a munkás érdekében, semmit. Majd azután áttért a legutóbbi sztrájkra, valamint a 114 munkás elbocsájtására azzal, hogy úgy a sztrájk, mint a munkások elbocsájtása azért következett be, mert a munkások még mindig önfejűleg cselekszenek, nem hallgatnak a vezetőikre. Most mennyi időt el kellett pocsékolniok arra, hogy a 114 munkást visszavegye a DGT., holott most lett volna a legkedvezőbb alkalom a bérkérdés elintézésére. A bekövetkezett események miatt azonban ezt el kellett halasztaniok. Felkérte a munkásokat, hogy a jövőben ne önfejűén, hanem fegyelmezett munkáshoz méltóan — a vezetőség határozatai szerint — cselekedjenek, mert már az utóbbi időben egyes kormánypárti lapok úgy is azt hangoztatták, hogy a pécsi bányák mozgalmait Moszkvából a kommunisták irányítják. Ezt kerüljük el a jövőben, majd a vezetőség tudja, hogy mikor mit kell cselekednie, csak azt támogassa minden munkás. A vezetőség elhatározta, hogy közeljövőben rátér a bérkérdés elintézésére. Végül kitért arra is, hogy a tagok ne a kormány által támogatott lapokat olvassák, illetve járassák, hanem a munkások lapját, a Népszavát, mert az a munkás érdekét képviseli. Felolvasta Kecskés Pál aláírással terjesztett röpiratok egy példányát is. Kecskés a Böszörmény-féle nemzeti szocialista mozgalom érdekében fejt ki tevékenységet. Figyelmeztette a munkásokat, hogy ne hagyják magukat eltántoríttatni pártjuktól, hanem tartsanak ki mellett rendületlenül, mert ha most elhagyják a pártot, oly megtorlásban lesz részük, amit sosem fognak elfelejteni, úgyis oly hírek járnak, hogy nemsokára felrobbanik a párt, mert nincs benne összetartás. Tolnai azzal fejezte be beszédét, hogy ő hiszi, hogy a párt örökéletű lesz. Tolnai beszédét a munkások lelkesedéssel hallgatták és többször megéljenezték. Ezután megválasztották az új vezetőséget. Pécs, 1935. február 28. Farkas s. k. nyom. alosztpk. szb. (Tisztázat.) Bm. L. főisp. biz. ir. 72/1935.