Válogatott dokumentumok a baranyai-pécsi munkásmozgalom történetéhez. III. 1929-1944 - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1972)

DOKUMENTUMOK - I. A Baranya megyei és pécsi munkásmozgalom fejlődése az 1929—1933. évi gazdasági világválság idején

ványok módszerénél és elvetettek minden olyan akciót, amely a tömeg­mozgalmakkal támasztotta volna alá a követeléseiket. A válság évei alatt a falvakban megindult szervező munka során elő­ször sikerült a pártszervezeteket vagy helyi csoportokat létrehozni. A szer­vezkedés azért figyelemre méltó, mert túl azon, hogy a munkások és pa­rasztok összefogását hangsúlyozza, egy regionális koncepciójú együttmű­ködésre törekedett; nevezetesen Baranya, Tolna, Somogy megyék falusi pártszervezeteinek kiépítésére és központi irányítására. A falusi szociál­demokrata pártépítő munkában a kommunista munkások is aktívan részt vettek. A pártszervezetek közül többet bányászok alakítottak meg. 1932 március—június között élénkült meg különösen e területen a falusi „agrár­propaganda", valamint a szocialista agitáció a pártszervezetek kiépítésére. Jelentős tény az, hogy egész sor faluban „alulról" és nem a pécsi szociál­demokrata titkárságtól indult meg a pártszervező munka, jóllehet azt a titkárság azután felkarolta és segítette. Az agitációban központi, s mindig visszatérő momentum: 1. adósságok azonnali eltörlése és a földosztás. Az 1932. április 7-i akcióban az új falusi szervezetek is részt vettek. Amunkás—paraszt szolidaritás példájaként az 1931. október 29—31. között és az 1932 decemberi bányászsztrájk idején e pártszervezetek támogatták a sztrájkolókat. Ugyanekkor több adat azt mutatja, hogy a bányászok jártak ki a falura agitálni pártépítő munkára. 1933-ban tovább erősödtek a pártszervezetek. A KMP agitációs és szervező tevékenysége a gazdasági válság idején érte el Baranya megyében és Pécsett is a legmagasabb szintet. A párt tevékenysége az ekkor létrehozott sejthálózatra épült. Az 1929 októberi bányamunkás-sztrájk szervezőinek zöme kommunista munkás volt. 1930 tavaszán indult meg erőteljesen a KMP illegális pártszervező munkája, amelyet budapesti összekötő készített elő. Sejt épült ki Pécsett, Mecsek­szabolcson, Komlón, Vasason, Hosszúhetény bányászai között. A sejtek irányítására Kerületi Bizottságot hoztak létre, amelynek veze­tője Vass János lett. Letartóztatása idején megfigyelt adatok azt mutat­ják, hogy a vidéki falvakban is sejtek működtek. A pécsi szeptember 1-i tömegtüntetést az SZDP vezetősége harcos demonstrációnak szánta, s ahogy közelgett a tüntetés napja, úgy vált a tervből vezetésükkel csendes séta. Ezzel szemben a KMP mecsekszabolcsi és vasasi sejtje ez alkalommal tüntető sztrájkba vitte a bányászokat. Ezt megelőzően s ezt követően széleskörű agitációt indított röplapokkal a Pécs vidéki bányatelepeken, laktanyák környékén és a szomszédos falvakban. Vass János letartóztatását követően a sejtek közötti összeköttetés megszakadt. Helytállása nyomán azonban a sejtek épségben maradtak és alapjául szolgálhattak az 1932 nyarán újra megindult illegális kommu­nista pártszervező munkának. A pécsi szociáldemokrata helyi csoportok­ban, a Munkásképző Egylet szavalókórusában kommunista felvilágosító munka folyt 1932 elején. Hasonlóképpen több Dél-Baranya megyei köz­ségben is. A bányatelepen kiépülő kommunista sejtek hálózata szoros kap­csolatban volt Pécs város üzemeiben és az ifjúmunkásság, ül. az egyete-

Next

/
Thumbnails
Contents