Válogatott dokumentumok a baranyai-pécsi munkásmozgalom történetéhez. III. 1929-1944 - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1972)

DOKUMENTUMOK - I. A Baranya megyei és pécsi munkásmozgalom fejlődése az 1929—1933. évi gazdasági világválság idején

(Tisztázat.) Bm. P Arch. Gyűjtemény. 74. öe. A kommunista szervezkedés miatt kiadott vádirat előzményeihez tartoznak a következők: 1933. telén és kora tavaszán, egy 1919-es britániás tiszt, majd a Pécsi Erzsébet Tudományegyetem Orvoskarának pár évig hallgatója: Gerth Alajos a pécsi hadtestparancsnokság besúgója tett elsőnek folyamatos jelentést arról, hogy az egyetemen baloldali illetve kommunista szervezkedés észlelhető. Erre a feljelentésre bízta meg a hadtest parancsnoka (Werth Henrik altábornagy) a Tátrafy (Fuchs) József csendőralezredes parancsnoksága alatt álló, Szombathelyről Mecsekszabolcsra vezényelt csendőrnyomozó alosztályt a nyomozás levezetésével. Tátrafy a nyomozásban nem vett részt, ezt személyesen Újlaki László csendőrszázados irányította. A pécsi rendőrkapitányság, melynek vezetője Dr. Török Lajos volt, a belügyminisztériumban tiltakozott ugyan a csendőrségi eljárás ellen, miután illetékes szerv e tekintetben a pécsi rendőrség lett volna, de a tiltakozás eredménytelen maradt. A mozgalomban ténylegesen résztvett illetve ezzel gyanúsított 46 vádlottat Mecsekszabolcson vallatták. Itt voltak kihallgatásuk befejezéséig őrizetben. Közülük 14-et helyeztek előzetes letartóztatásba, majd átszállították őket a pécsi törvényszéki fogházba. A nyomozás adatait az ügyészség Haraszti István és társai ellen kiadott vádiratban küldte meg a járásbíróságnak (1933. augusztus 25.) Azok ellen, akik a nyomozati adatok szerint a szervezkedésről tudtak, de azt a hatóságoknak nem jelentették, azokat a pécsi rendőrfőkapitányság politikai osztálya hallgatta ki Réthi Miklós detektívfőfelügyelő vezetésével. A nyomozati eljárás adatai alapján készült vádiratot Felszeghy János ügyészségi elnök 1934. március 14-én nyújtotta át a járásbíróságnak: Dr. Boros István és társai ellen kommunista szervezkedés miatt indított per vádirata címen. Lásd ezen per anyagát továbbá Bm. P. Arch, gyűjtemény 74. őe. 74. 1933. augusztus 31 A pécsi szakszervezeti bizottság felterjesztése a városi szociális ügyosztály vezetőjéhez a városi ínségakcióval kapcsolatban Hivatkozással Dr. Esztergár Lajos tanácsnok úrral történt tárgyalásainkra a következőkben tisztelettel közöljük megjegyzéseinket, az idei téli ínség akció lebonyolításához: nácsa jelentősen súlyosbította. Haraszti Istvánt két és félévi fogházra és ötévi hivatalvesztésre, politikai jogainak ugyanilyen tartamú felfüggesztésére ítélte. Horváth (Matiovics) büntetését kétévi és háromhónapi fogházra, ugyanennyi mellékbüntetéssel súlyosbítottak. Taksonyi József másfél évi börtönt, Taksonyi István egyévi és háromhónapi börtönt, Benczúr Gyula, Kristofik András, Tiil József, Schwarcz Lenke törvényszéki ítéletét a tábla megsemmisítette s mindegyikét hathónapi fogházra és háromévi mellékbüntetésre változtatta. Ruppert János és Losonczi Imre büntetését is megemelte. Az előbbiét 8 hónapra, az utóbbiét l evi fegyházra emelte. A többi vádlott ítélete változatlan maradt. Végül a legfelső bíróság — a Magyar Királyi Kúria — 1934. szeptember 5-én tárgyalta az ügyet. Haraszti István táblai büntetését 2 évre, Horváth (Matiovics) Józsefét 1 évre és 6 hónapra, Jakab Józsefét 2 hónapi fogházra mérsékelte. Kristofik András, Tóth János, Radó Boldizsár, Lovas János és Schwarcz Lenke büntetés a kúriai határozat szerint 3—3 hónapi fegyház lett. A többiek törvényszéki, illetve táblai ítéletét a kúria helyben hagyta. Lásd ezekre vonatkozóan: Bm. L. Haraszti István és társai bűnpere. (Filmaríhívum 1—2 d.) A per anyagának jegyzetelésében végzett munkáért Dr. Boros Istvánnak a szerkesztők e helyütt köszönetet mondanak.