Válogatott dokumentumok a baranyai-pécsi munkásmozgalom történetéhez. III. 1929-1944 - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1972)

DOKUMENTUMOK - I. A Baranya megyei és pécsi munkásmozgalom fejlődése az 1929—1933. évi gazdasági világválság idején

szervezte Benach János vasasi bányászt. Fodortól egyízben egy darab röpiratot is kapott, s elolvasás után átadta Lovas Jánosnak. Ezekután, 1930. év őszén Bózsától még többféle folyóiratot kapott elolvasásra és továbbadásra, úgy mint „Ifjúmunkás",

15 s elolvasás után továbbadta Lovas Jánosnak és Ugrevics Józsefnek s többszöri találkozás után beszervezte a kommunista pártba nevezetteket, melyek által az állam és társadalom törvényes rendjének erőszakos felforgatására és megsemmisítésére, s különösen az ún. proletár társadalmi osztály kizárólagos uralmának erőszakos úton való létesítésére irányuló mozgalmat kezdeményezett és vezetett. Lovas János XIV. r. terheltet 1929. év nyarán Vajda János a kommunista tanról és szervezkedésről felvilágosította, ezután Radó Boldizsár is beszélt a kommunizmusról, adott neki Társadalmi Szemlét, „Ifjú proletár" vagy „Ifjúmunkás" és „100%" c. röpiratokat

16 és később beszervezte a kommunista pártba és felhívta, hogy ő is szervezzen be sejttagokat, mire Radó János és Ferencz János hosszúhetényi lakos bányászokat beszervezte a kommunista pártba, s nekik továbbította Radó Boldizsártól kapott (röpiratokat, sajtótermékeket,) melyek által az állam és társadalom törvényes rendjének erőszakos felforgatására és megsemmisítésére, s különösen az ún. proletár társadalmi osztály kizárólagos uralmának erőszakos úton való létesítésére irányuló mozgalmat kezdeményezett és vezetett. Schwarcz Lenke XV. r. terhelt már 1931. év szeptemberében — mint egyetemi hallgató és a zsidó menza tagja bizalmasabb barátságba került Haraszti Istvánnal, annak lakására feljárt, több kommunista értekezleten és tanácskozáson vett részt (midőn Ditrich és társai voltak jelen) és ezután a Haraszti által rendezett (kommunista) kirándulásokon többször megjelent, amelyeken többnyire Haraszti kommunista röpiratokat osztott szét, s abból neki is adott, s ezek után, mint teljes bizalmasát — üzenetekkel küldte Ditrichhez, amely üzenetek mind a kommunista szervezkedésre vonatkoztak. Közben magát Marx és Engels könyveinek tanulmányozásaival ez irányban kiképezni kívánta, s így a Haraszti által március elején a Tubesre rendezett kirándulás alkalmával már segédkezni tudott neki abban, hogy Haraszti a jelenvoltakat sejtekbe ossza be, s sejtvezéreket válasszon és a kirándulásokra a Haraszti által tartandó előadásra ún. szemináriumot vitt magával s abból Haraszti után ő is felolvasott. Később április elején több ízben adott át 5 pengőket Ditrichnek, hogy kommunista munkásokat vörös segélyben részesítsen, a Társadalmi Szemlét, s más szélsőséges irányzatú, de legális folyóiratokat olvassa, azokat a velük összeköttetésben volt egyetemi tanulóknak (Kulcsár Margit) továbbadta. A Harasztival való belső viszonya folytán valósággal ő volt az összekötő kapocs Haraszti és Ditrich, valamint Haraszti és a lakására járt több kommunista, vagy legalábbis kommunista eszmével szimpatizáló 15 A KIMSZ-nek 1928—:934. között megjelenő „Az Ifjú Proletár" c. lapjáról van szó. A vádirat szövege pontatlan. A „bűnjelek" lajstroma is csak ,Az Ifjú Proletár" című újságot jelzi. í6 Helyesen: „Az Ifjú Proletár."