Válogatott dokumentumok a baranyai-pécsi munkásmozgalom történetéhez. III. 1929-1944 - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1972)

DOKUMENTUMOK - I. A Baranya megyei és pécsi munkásmozgalom fejlődése az 1929—1933. évi gazdasági világválság idején

év őszén elszórta, ugyancsak elszórt kb. 10 nap múlva egy Kulcsár nevű kommunista egyén által Pestről kapott 300 drb kommunista röpiratból 100 db-ot, Somogybányatelepen. Ezután még kb. október 24-én Müller Jakab nyugdíjas bányászt beszervezte a kommunista pártba, s felhívta őt, hogy amíg Belgiumban lesz (ahová kimenekült letartóztatásától való félelmében), addig Müller szervezzen be tagokat a kommunista pártba, amely tevékenységével a magyar állam és társadalom törvényes rendjének erőszakos felforgatására és megsemmisítésére különösen az ún. proletár társadalmi osztály kizárólagos uralmának erőszakos úton való létesítésére irányuló mozgalmat kezdeményezett és vezetett. Tóth János XI. r. terheltet 1930. szeptember havában az elhalt Bózsa István kioktatta arról, hogy a szociáldemokrata párt tulajdonképpen nem szolgálja a munkások érdekeit, azt a kommunista párt szolgálja, s ezért minden öntudatos munkásnak a kommunista párt tagjává kell lenni. — Ezután nemsokára Taksonyi József —• Boros István után — beszervezte a kommunista pártba, s Taksonyi megmagyarázta a sejtrendszerű szervezkedést, majd egy darab „Kommunista" című újságot adott neki át elolvasásra, később még kétféle, kb. 200 drb kommunista röpiratot, amelyeket azután a Hosszúhetény községhez tartozó püspöki uradalmi erdőben és a Viktória munkástelepen szétszórta, amiért Taksonyi 20,— P vörös segélyt adott (de címüket és tartalmukat nem tudja), összesen még párszor együtt volt a kommunista párt gyűlésein és mindezekkel az állam és társadalom törvényes rendjének erőszakos felforgatására és megsemmisítésére, s különösen az ún. proletár társadalmi osztály uralmának erőszakos úton való létesítésére irányuló mozgalmat kezdeményezett és vezetett. Jakab József XII. r. terheltet 1930. év őszén (az elhalt) Bózsa István kellő kioktatás után beszervezte a kommunista pártba, és megtette sejtvezetőnek. 50 fillér tagsági díjat is fizetett, amelyre nézve Bózsa azt adta elő, hogy a tagdíjakból lesz fizetve a párt összes kiadása, utazási költsége, sajtótermékek beszerzése, s a tagok elfogása esetén e pénzből lesznek a párt tagjainak hozzátartozói segélyezve. Ezután Bózsa neki 20 fillérért eladta a „Dózsa féle parasztlázadás" című könyvet, amelyet elolvasott. Ezután, mint sejtvezér a kommunista tanra való kioktatás után beszervezte Bakó Lászlót és Bocz Jánost a kommunista pártba s még egy ülésen jelen volt, a nevezetteknek többször beszélt a szervezés szükségességéről s buzdította őket a szervezésre, ezáltal az állam és társadalom törvényes rendjének erőszakos felforgatására és megsemmisítésére s különösen az ún. proletár társadalmi osztály kizárólagos uralmának erőszakos úton való létesítésére irányuló mozgalmat kezdeményezett és vezetett. Radó Boldizsár XXII. r. terheltet az 1929. év tavaszán Fodor János beszervezte a kommunista pártba, elmagyarázta neki, hogy miként tagozódik a sejtrendszer, hogy a legügyesebb sejttag lesz majd a sejt titkára. Ö fogja irányítani a sejtet s erre ő el is vállalata a sejttitkárságot s be-