Válogatott dokumentumok a baranyai-pécsi munkásmozgalom történetéhez. III. 1929-1944 - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1972)

DOKUMENTUMOK - I. A Baranya megyei és pécsi munkásmozgalom fejlődése az 1929—1933. évi gazdasági világválság idején

az eszperantó nyelv tanulása alkalmával — Veller, Ruzsita (valószínűleg álnevek) egyének kommunista előadásait, s később Papp Ferenctől részesült ilyen oktatásban, s tőle kommunista röpiratokat, „Sarló és Kalapács",

13 „Űj március" címűeket és még exponáltabban kommunista tartalmúakat vett át azzal, hogy elutazás után adja tovább megbízható munkatársainak, s ő azokból adott is Till Józsefnek és Taksonyi Istvánnak. 1928. év nyarán Papp Ferenc arra hívta fel, hogy a bányamunkások között kezdje meg a kommunista szervezkedést, és tényleg — később 1929. vagy 1930. évben Laki József, Maul János és Marton Ede bányászokat, miután nekik a kommunista tanokat elmagyarázta, — felhívta, hogy lépjenek be a kommunista pártba. 1932. év nyarán egy Szegedi nevű (szintén valószínűleg álnév) központi kommunista kiküldött a magával vitt kommunista röpiratokat közöttük szétosztotta és ezekből Taksonyi Józsefnek vitt (Taksonyi Istvánnal) 2 drb Moszkvában megjelenő „Sarló és Kalapács" címűt és akkor megbeszélték, hogy Taksonyi József szervezze meg a Mecsekszabolcs és környéki bányászokat. Ezek által az állam és társadalom törvényes rendjének erőszakos felforgatására és megsemmisítésére, s különösen az ún. proletár társadalmi osztály kizárólagos uralmának erőszakos úton való létesítésére irányuló mozgalmat kezdeményezett és vezetett. Losonczi Imre IX. r. terhelt, mint orvosnövendék, tehát intelligens ember 1932. őszétől kezdve Haraszti Istvántól kommunista oktatásban részesült és többszöri érintkezés után, 1933. évi február hó 19-én a kisréti kommunista kiránduláson részt vett Haraszti Istvánnal és kb. 8—10 társával, és itt úgy Haraszti, mint ő kommunista irányzatú beszédeket tartottak, s a kirándulás után Babella Lászlónak egy csomag röpiratot adott át elszórásra, amelyben a levente intézmény elleni izgatás foglaltatott (ez a röpirat a bűnjelek között őrzött „Fiatal Munkások Leventék" c. röpirat volt). Haraszti Istvánnak Pestre való távozása után, folyó évi április havában átvette a kommunista vezetés nagy részét és Ditrichhel, Czeiller Jánossal, Benczúr Gyulával abban állapodtak meg, hogy ők négyen lesznek a pécsi helyi bizottság tagjai (Benczúr határozott vallomása) és egy „Földmunkás" c.

14 lapra előfizetés gyűjtését vállalta, és mindezeket azon célból követte el, hogy az állam és társadalom törvényes rendjének erőszakos felforgatására és megsemmisítésére irányuló mozgalmat kezdeményezett és vezetett. Vajda János X. r. terhelt 1929. év őszén egy Nagy József nevű tatai bányásszal megismerkedve, attól kommunista oktatásban részesült, ennek következtében belépett a kommunista pártba, majd Budapestre utazott szervezési utasítások átvétele végett, s midőn ezután kb. egy hét múlva egy Fodor József nevű bányász Budapestről 80 db kommunista röpiratot hozott, s felét neki elszórás végett átadta, e röpiratokat, amelyeknek tartalmát tudta (de címét már nem tudja) Somogybányatelepen kb. 1929. a Sarló és Kalapács. A Szovjetunióban éló magyar emigránsok politikai és szépirodalmi havi folyóirata. Megjelent: 1929—1937. között. 14 Helyesen: „Föld és Szabadság". Megjelent: 1930—1939. között.