Válogatott dokumentumok a baranyai-pécsi munkásmozgalom történetéhez. III. 1929-1944 - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1972)

DOKUMENTUMOK - I. A Baranya megyei és pécsi munkásmozgalom fejlődése az 1929—1933. évi gazdasági világválság idején

Dudók Sándor és Szabó József, drávapalkonyai lakosokat Mohácsi szintén felszólította, hogy lépjenek be a kommunista pártba, előttük illegális kommunista sajtóterméket (röpiratot) is olvasott fel. Megnevezettek a párthoz nem csatlakoztak, de a hatóságnak nem tettek feljelentést. Schelczer Mór, drávacsehii szatócs — Mohácsitól illegális kommunista sajtótermékeket kapott terjesztésre, de az erre nem vállalkozott, hanem azokat Mohácsinak visszaadta. Feljelentést a hatóságnak nem tett. A szervezkedésről tudomást szereztek Török Rókus, Török Rókusné szül. Felföldi Viktória, kik 3 darab Török Margit névre szóló levelet átvettek, a levél hátlapján levő titkos írást előhívták és a leveleket megmutatták Felföldi Pál és Felföldi János drávacsehii (tanyai) lakosoknak, akik dacára annak, hogy megállapították, miképp a levelek kommunistáktól származtak, erről jelentést sehova sem tettek. Mohácsi Lajos állami és társadalmi rend felforgatására irányuló bűntettért, míg a többi fent megnevezett egyének vétségért jelenttettek fel a pécsi kir. ügyészséghez. Mohácsi a nyomozás befejeztével kisbírói állásából elmozdítva lett. Egyben jelentem, miképp intézkedtem, hogy az ügyben szerepelt öszszes járásombeli egyének bizalmas megfigyelés alatt tartassanak és a tényállás közlése mellett erre az érdekelt szentlőrinci járási főszolgabírót is megkerestem. Mohácsi Lajos és Schelczer Mór már előzőleg is mint gyanús egyének részemről megfigyelve lettek. A kinyomozott tényállásból megállapítható, hogy a szervezkedés szereplői legnagyobbrészt a földbirtokreform és ezzel kapcsolatban gazdasági munkavállalások során szüremkezdtek be a járásba, és ezért itt az országhatárszélen ezeket az elemeket már eddig is szigorúan szem előtt tartottam, s velük szemben a szükséges óvatossággal és szigorral jártam el, minek igazolásául felhozom a járásomból történt gyakori kiutasítási eseteket, melyek nagy része fellebbezés során Méltóságod elé is került. Siklós, 1933. évi július hó 26. Dr. Lieber s. k. főszolgabíró (Tisztázat.) Bm. L. alisp. ein. ir. 176/1938. A Dunántúl, 1933. július 20-án: „A drávacsehi kommunista szervezkedés a bíróság előtt" című cikkében részletes beszámolót közöl a törvényszéki tárgyalásról. Az ítéletek a következők voltak: 1. Mohácsi Lajost, Szabó Józsefet, Rákóczi Józsefet, id. Mózes Istvánt, Schelzer Mórt 1 évi börtönre ítélték. Később Mohácsi Lajos büntetését kivéve valamennyiét csökkentették.