Válogatott dokumentumok a baranyai-pécsi munkásmozgalom történetéhez. III. 1929-1944 - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1972)

DOKUMENTUMOK - I. A Baranya megyei és pécsi munkásmozgalom fejlődése az 1929—1933. évi gazdasági világválság idején

Október 3-án a szociáldemokrata helyi csoport memorandumot nyújtott be, amelynek főbb követelései a következők voltak: 1. Ruhaszerzési segély 20-ról 25%-ra kért felemelése. 2. Fizetésüket egy összegben kérik. 3. Szénjárandóságukat készpénzben. 4. Üdülési szabadság bevezetését. 5. Külszíni és ipari alkalmazottak bérének felemelését. 6. A villanyvilágítás általános bevezetését. OL. DGT. BIG—III—156 cs. Mm. 1926—1935. 1932. november 2-i újabb jelentésében a rendőrkapitány beszámolt a főispánnak arról, hogy a bányaigazgatóság elutasította a memorandumot. Továbbá októberben és novemberben sem volt hajlandó az igazgatóság a fizetést egy összegben kiadni. Ez Vasason és Mecsekszabolcson csaknem sztrájkot okozott. Uo. 62. 1932. december 28 A pécsi rendőrkapitány jelentése a főispánnak a szociáldemokrata pártszervezet belső életéről, szervező és agitációs munkamódszeréről A szociáldemokrata párt jelenlegi életéről az alábbiakban van szerencsém Méltóságodat tájékoztatni: 1. Gyűlések. A szoc. dem. párt helyi szervezete alkalmazkodva a központ utasításaihoz, a most amúgy is köztudomásra adni szándékolt esetekben tart un. népgyűléseket. Ilyen esetek: a gazdasági szervezetek időközönkénti közgyűlései és főleg a képviselői beszámolók. Ez utóbbiakat azért is hirdeti a párt, mert az a célja, hogy képviselője a mentelmi jog védelme alatt minél nagyobb nyilvánosság előtt agitálhasson. A párt valóban inkább csak kisgyűléseken szervezkedik, a munkások vélt sérelmeinek az un. támadási pontokra összpontosítva irányított hangoztatásával. A fő támadási pont a munkanélküliség és az ezekből származó gazdasági nyomor. A pártszervezet a legtöbb esetben a gazdasági szakszervezetek álarcában un. összvezetőségi megbeszélést tart. Ezeken a tanácskozásokon az egyes gazdasági szakszervezetek vezetősége és bizalmi emberei vesznek részt. Ezek rendszerint egyben tagjai a pártszervezetnek is. Ezeken a tanácskozásokon beszélik meg a pártszervezet politikai vonalvezetését és a vonatkozó taktikai végrahajtást. Itt közlik a központ utasításait és itt beszélik meg a központhoz intézendő felterjesztéseket. Kicsinyben majdnem ugyanezt végzik a gazdasági szakszervezetek bizalmi tagjai is a tagértekezleteken, azzal a különbséggel, hogy ezeken az értekezleteken pártbizalmi dolgok alig kerülnek megvitatásra, minthogy azokat az összvezetőség már nem hozza a tagok tudomására. Ezeken a kisgyűléseken többet foglalkoznak ugyan gazdasági kérdésekkel és egyéni sérelmekkel, de azért alig van olyan kisgyűlés, amelyen politikai jelszavak meg ne csendülnének. Ilyen megbeszéléseket a Zrínyi utcai „MunkásOtthonban" minden héten tartanak. Kisebb jelentőségű a központi csoport-helyiségekben történő megbeszélésekkel kapcsolatos szervezkedés. A