A népi demokrácia kezdeti időszakának dokumentumai Baranyában - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1971)

BEVEZETÉS

1945. jan. 4-én jelent meg a közegészségügyi állapotok rendezéséről szóló 40.001/1945. K. M. sz. rendelet, s ugyanezen a napon kiadott 40.002/1945. K. M. sz. rend. a közegészségügyi szolgálat terén elvégzendő összeírások elkészítéséről. Az összeírások alapján készült főszolgabírói, alispáni jelentések beszámolnak az évekig tartó háború egészségügyi következményeiről. A lakosság nélkülözése, majd a hadieseményekkel járó sokféle megpróbáltatás nehéz feladatok elé állította az egészségügyi szolgálatot. A gyógyítás személyi és tárgyi feltételei igen korlátozott mértékben álltak rendelkezésre. A siklósi járásban pl. katonai szolgálat miatt betöltetlen volt a kémesi és egyházasharaszti körorvosi állás. A Siklós községi és Siklós vidéki körorvosok 1944. nov. 2-án ismeretlen helyre távoztak, szolgálati helyükre jan. 25-ig nem tértek vissza, így az orvosi teendők ellátása nem volt biztosítva. A gyógyszerészek is nagyrészt ismeretlen helyen tartózkodtak, így a járásban a gyógyszertárak hasznavehetetlenül, gazdátlanul, bezárva álltak, többek között Vajszlón, Siklóson, Beremenden. A működésben levő harkányi és az egyik siklósi gyógyszertár is súlyos anyaghiánnyal küzdött. A siklósi közkórház eredetileg 100 ágyas férőhelyéből ágyneművel ellátható és használható volt mindössze 25 ágy. A mentőállomás autóit elvitték, így a mentőszolgálat nem működött. A nagyharsányi egészségházat pedig súlyos bombatalálatok érték, ennek következtében hasznavehetetlen lett.. Nagy gondot okozott, hogy a gyógyszertárak nagy része a hadműveletek és az azokkal járó rendkívüli események következtében gyógyszerkészletüket teljesen, vagy részben elvesztették. Ezenkívül az általános gyógyszerhiány miatt is nagy nehézségbe ütközött a gyógyszerellátás biztosítása. A fertőző betegségek elterjedésének megakadályozására a tisztiorvosok utasították a kör- és magánorvosokat, hogy a bejelentéseket pontosan teljesítsék és felhívták figyelmüket a védekezés szükségességére, ennek legszigorúbb betartására. A betegszállítás járművek hiányában szinte lehetetlen volt. Az általános egészségügyi kívánalmak közül elsősorban a legszükségesebb gyógyszerek és fertőtlenítő- valamint kötszerek beszerzése volt a legfontosabb. Tekintettel arra, hogy a körorvosok felszerelésének, műszereinek legalább 90%-a elpusztult, vagy eltűnt, égetően fontos volt az orvosi műszerellátás megjavítása is. A tisztiorvosok és kör-, valamint magánorvosok jármüvek hiányában a betegellátást, illetve az ellenőrzéseket, kiszállásokat csak a legnagyobb nehézségek árán tudták elvégezni. A háborús viszonyok folytán a nagy számban összezsúfolódott katonaság és polgári menekültek elhelyezése közegészségügyi szempontból is sok gondot okozott a hatóságoknak. A menekültek sok esetben fertőző betegségben szenvedtek, elkülönítésükre lehetőség nem volt, így járványok keletkezését okozhatták. A megváltozott viszonyok következtében előállott közlekedési nehézségek és a hatóságok egymás közti érintkezésének nehézségei a központi egészségügyi igazgatás átmeneti decentralizálását tette szükségessé. Ezért a népjóléti minisztérium jan. 23-án kiadott 40.100 1945. N. M. sz. rendelete a közegészségügyi felügyelők kerületi beosztását léptette életbe. A IV. kerület székhelye Pécs lett, hatásköre kiterjedt Baranya, Somogy, Tolna, Zala vármegyék, valamint Pécs és Kaposvár fhj. városok területére. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány az ország közegészségügyének újjászervezésére kiadta a 32 600/1945. M. E. sz. rendeletet, amely az Országos Közegészségügyi Tanács újjáalakításáról intézkedett. E rendelet a közegészségügyet újjászer-