A népi demokrácia kezdeti időszakának dokumentumai Baranyában - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1971)

BEVEZETÉS

és a lakosság segítségével több helyen ideiglenes hidat építettek. A beérkezett jelentések alapján a hivatal már január 22-én részletes tájékoztató jelentést tudott tenni a kereskedelem és közlekedésügyi miniszternek az utak, hidak állapotáról, a hivatal működéséről és a felmerült nehézségekről.

83 Február hó végére sikerült teljesen felmérni a helyzetet és a hivatal ideiglenes vezetője február 28-án kiegészítendő jelentést tett a kereskedelmi és közlekedésügyi miniszternek, egyben megküldte munkaprogramját az utak és hidak helyreállítására. A leromlott utak felületi kezeléséhez kőzúzalékra volt szükség, ezért fel kellett mérni a rendelkezésre álló kőmennyiséget, a szállítóeszközöket, a munkagépeket és a munkaerőt. Az utak fenntartásához szükséges kőanyagot a múltban majdnem teljes egészében a komlói és hosszúhetényi kőbánya szolgáltatta. A bányák a felszabaduláskor nem üzemeltek, szállítóeszköz hiányában készleteiket nem lehetett a távolabb eső közutakra kiszállítani. A kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter ezért úgy rendelkezett, hogy a fenntartáshoz ideiglenesen mészkövet használjanak, amelyet a javítandó úthoz legközelebb eső községi vagy magánbányából közerővel termeljenek ki és szállítsanak az útra. (165. sz. dok.) A rendkívüli viszonyok, valamint a rendszeres ellenőrzés hiánya miatt az útiszemélyzet munkaerkölcse erősen meglazult. Pozsgay Gyula államtitkár leiratában közölte az Államépítészeti Hivatallal, hogy útbeutazásai során azt tapasztalta, hogy az útőrök jelentékeny része az előírt munkaidő alatt nem tartózkodik a gondozására bízott úton. A munkahelyen talált útőrök nagy része pedig nem dolgozik. Ezért utasította a hivatalt, hogy az útőrök munkáját feltétlenül ellenőrizni kell, mert felügyelet, illetőleg erélyes ellenőrzés nélkül a közutak karbantartása nem biztosítható. A közúti közlekedés fő akadályai a felrobbantat hidak voltak. A német csapatok a megye állami útjain és a törvényhatósági utakon 62 hidat robbantottak fel. A hadi fontosságú utakon ugyan a szovjet és a bolgár hadsereg a lakosság közreműködésével fahidakat épített, de ezek ráépültek a mederben levő hídroncsokra, akadályozták a víz lefolyását, s az így keletkezett magas vízállásnál nem is voltak biztonságosak. Ezeket le kellett bontani. A lebontás előtt azonban a forgalom biztosítására ideiglenes hidat kellett építeni. A hídépítéshez kő, vasanyag, cement nem volt, s ha lett volna is, nem volt szállító eszköz. Ezért az egész megye területén összeírták a hídépítésre alkalmas faanyagot, és egyelőre fahidakat állítottak fel, amelyekhez az anyagot a közeli községekből szállították. A kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter 200 000 pengőt utalt ki faanyagok beszerzésére. A hidak helyreállítása nagy erővel folyt. A sásdi járás főszolgabírája például járásának összes ácsát kirendelte a sásdi Baranya-csatorna híd építéséhez. A Mohácsnál felrobbantott híd helyreállításához a mohácsi járás községeitől nagy közerőt rendeltek ki a közigazgatási szervek.

84 A kereskedelmi- és közlekedésügyi miniszter felhívására az alispán utasította a Pécsi Államépítészeti Hivatalt, hogy a forgalmi akadályt képező tankokat a helyi katonai parancsnokság segítségével távolítsák el az utakról. A pécs—barcsi közúton levő 34 tonnás tankot, a pécs—mohácsi állami közúton levő 2, a. Nagykozár községben levő 1, a dombóvár—drávaszabolcsi állami közúton levő 1 tankot, valamint a pécs—abaligeti úton levő kilőtt ágyút az Államépítészeti Hivatal megfelelő szállítóeszköz hiányában elszállítani nem tudta, ezért úthengerrel az út szélére vontatták, ahol már nem akadályozta a forgalmat. 83 Á. É. H. 1945—49 (150). ..-,-.••«• 84 Hegyháti j. fszb. 1945—330.