A népi demokrácia kezdeti időszakának dokumentumai Baranyában - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1971)
BEVEZETÉS
ségű fogatot vesz igénybe. Különben is a DGT-nek vidékre bérbeadott lovai vannak. Készítsen saját műhelyeiben kocsikat és ezekhez használja fel a bérben lévő lovait. A bányaművelés fenntartása és a bányamunkások fizetése szempontjából fontos volt, hogy a szénértékesítésből származó pénzösszegek be is follyanak a bányaművek pénztárába. A pécsi bányák legnagyobb szénfogyasztói a MÁV és a pécsi Kokszművek voltak, amelyek a kitermelt szénnek 60 százalékát vásárolták meg, azonban széntartozásuk pénzbeli kiegyenlítésével állandóan nagy hátrányban voltak. Emiatt a bányavállalat is pénzzavarba került és nemcsak hogy a legszükségesebb üzemanyaggal nem tudta ellátni az üzemeket, hanem nehézségbe ütközött a munkások részére szükséges élelmiszerek beszerzése, sőt a munkabérek fizetése is. A bányaigazgatóság ezért azt kérte a főispántól, támogassa abban, hogy a MÁV, illetve a Kokszmű részére leszállított szén ellenértékét a bánya e két nagy vállalattól legalább folyamatosan, részletekben megkaphassa. Az ipari termelés újjászervezése során a lakosság élelmezése szempontjából nagy jelentősége volt az élelmiszeripar működtetésének, az élvezeti cikkek gyártásának, a mezőgazdasági ipari üzemek beindításának. A hegyháti járási főszolgabíró körrendeletben hívta fel a járás területén levő községek (kör)jegyzőit. hogy készítsenek kimutatást a malmokról, azok állapotáról. Ugyanilyen kimutatásra került sor a pécsi, siklósi, szentlőrinci és a többi járásokban is. ( ' 6 Kijelölték azokat a malmokat, amelyek a felszabadító csapatok, s amelyek a lakosság számára őröltek, de voltak olyan malmok is, amelyek mindkét fél részére végeztek őrlési munkát. Később a közellátási kormánybiztos elrendelte, hogy a malmok őrlési tanúsítvány nélkül ne őröljenek gabonát, mert ez feketézésre vezet. A fatüzelésü malmok részére a faanyagnak az erdőből való beszállításához közfuvart rendeltek ki. természetesen a malomtulajdonos ártérítése mellett. A nagyharsányi malmot, amelynek tulajdonosa német állampolgár, tehát külföldi egyén volt, a községi Nemzeti Bizottság igénybe vette és Nagyharsány község kezelésébe adta. Elkobzásra kerültek a fasiszták tulajdonában volt malmok is. Baranya megyében egyetlen baromfikeltető központ működött, Szentlőrincen. A központ az üzemben tartásához 400 liter petróleum kiutalását kérte a főispántól. A főispán a kiutalást áthárította az iparfelügyelőre. Az iparfelügyelő válasza az volt, hogy csupán az ásványolaj készletek számbavétele történt meg, a kereskedők olajkészleteire pedig főispáni utasításra felhívta a DGT vezetőségének figyelmét és a készleteket az fel is vásárolta. A Pécsi Dohánygyár működése megindult ugyan, de anyaghiány miatt üzemelése akadozott, A dohánygyár igazgatósága a Baranya megyei és Pécs városi Nemzeti Bizottsághoz fordult segítségért, hogy nyersanyagot biztosítson a gyár üzemben tartásához. (26. sz. dok.) Mind az Ideiglenes Nemzeti Kormány, mind pedig a szovjet katonai parancsnokságok sürgették a pálinkafőzők üzembehelyezését. A járási katonai parancsnok rendeletére a hegyháti főszolgabíró is felhívta a körjegyzőket a pálinka- és szeszfőzdék működésének megkezdésére. A felhívást a főszolgabíró Sásd, Kaposszekcső,.Bakóca. Magyarszék, Mágocs, Mekényes és Szászvár körjegyzőségi székhehelyekre küldte meg, mivel a járásban nyilván ezen körjegyzőségek területén voltak pálinkafőzők. A pécsi pénzügyigazgatóság pedig közölte a községi elöljá66 Hegyháti j. fszb. 1945—155.
