A népi demokrácia kezdeti időszakának dokumentumai Baranyában - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1971)

BEVEZETÉS

ban lévő orosz katonai parancsnoksággal, engedélyezi-e a járás területén fegyveres szolgálatot teljesítő rendőrség (volt csendőrőrsök) felállítását.

30 Február 10-én érkezett le a megyébe az Ideiglenes Kormány belügyminiszterének rendelete a közbiztonsági szervekre vonatkozó adatok bejelentéséről. Az alispán részletes adatokat kért a járásoktól. A beérkezett főszolgabírói jelentésekből plasztikus kép bontakozik ki a január végi február eleji közbiztonsági szervezetekről. (137. sz. dok.) A karhatalmi alakulatok meglehetősen tarka képet mutattak a jelentések tükrében. Nemcsak összetételükben, hanem működésükben sem volt egyöntetűség. Februárban már egyre inkább felmerült sz az igény, hogy a különböző karhatalmi szervek tevékenységét szabályozni kellene. A siklósi járás vezetője arról ír az alispánnak, hogy hiányzik a vidéki karhatalmi szerveknek egységes megnevezése, egységes szervezete, utasítása és felügyelete. Szabályozatlan, hogy mi tartható meg a régi csendőrségi szolgálati utasításból a fegyverhasználatra, a letartóztatási, előállítási, házkutatási, személyi, motozási ügyek tekintetében. De nincs szabályozva az új karhatalmi szervek illetménykérdése sem.

31 A.javaslatok nem voltak eredménytelenek. Január 17-én a Pécsi Nemzeti Bizottság foglalkozott a helyi közbiztonsági szervezet megteremtésének kérdésével, és határozatot hozott a vármegyei rendőrség felállításáról. A vármegyei rendőrség vezetésével és megszervezésével a Nemzeti Bizottság dr. Székessy István csendőrtisztet bízta meg. Február 25-én az alispán kiadta a vármegyei rendőrség felállításáról szóló rendeletét, amely a megye területére nézve egységesen szabályozta a közbiztonsági szolgálatot. (138. sz. dok.) A szervezeti kérdések részletesebb szabályozását a Pécsi Nemzeti Bizottság április 6-i ülésén tárgyalta. Megállapította a fogalmazási, felügyelőkarbeli tisztviselők, nyomozók és az őrszemélyzet létszámát, valamint a képesítési feltételeket. A belügyminiszter április 11-én táviratilag sürgette az alispánt, hogy az a vármegyei rendőrség helyzetéről részletes jelentést terjesszen fel. A késedelem oka az volt, hogy a rendőrségi állások betöltésénél a jelöléseket a Nemzeti Bizottság tette meg, s maga a Nemzeti Bizottság is sok tárgyalás után döntött a személyi kérdésekről. A fő probléma annak tisztázása volt, hogy milyen arányban vegyenek részt az egyes pártok a rendőrségi szervezetben. A Nemzeti Bizottság április 21-én tartott ülésén olyan határozat született, hogy a vármegyei rendőrségnél betöltésre kerülő 26 vezető állás közül 10 illeti meg a Kisgazda Pártot, 7—7 a Kommunista és a Szociáldemokrata Pártot, 1—1 a Polgári Demokrata Pártot és a Nemzeti Paraszt Pártot. Ebben a határozatban pontosan megszabták azt is, hogy a 26 vezető hely hogyan oszlik meg a fenti arányon belül (1 helyettes vezető SZDP, 1 rendőrtanácsos FKGP, 1 rendőrkapitány PDP). Kimondták, hogy a rendőrség vezetőjét, mint a vármegyében legnagyobb létszámú politikai párt, a Független Kisgazda Párt fogja jelölni. A 140 főnyi rendőr legénység 60%-át az FKGP által javasolt párttagok, vagy pártonkívüliek tölthetik be. 20—20%-át az MKP és az SZDP jelöltjei.

32 Ezek a tárgyalások azonban nem veszélyeztették a legfontosabb célt: a közbiztonsági szervezet létrehozását, mivel a járásokban az alispán februári rendelete után gyakran kialakultak az immár vármegyei rendőrségnek nevezett fegy30 B. rn. alisp. 1945—33. 31 B. m. alisp. 1949—7371. 32 Uo.