A népi demokrácia kezdeti időszakának dokumentumai Baranyában - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1971)

DOKUMENTUMOK (1—270.)

.tetetett ütemben végzett tavaszi mezőgazdasági munkák létfontosságú feladata maguknak a Földigénylő Bizottságoknak is nehézséget okoz munkájuk végzésében, mert a Bizottságok tagjai maguk is szántóvetők, akik nem akarnak és nem is késhetnek el saját időszerű szántási és vetési munkájukkal. Ezért a földek kimérése, osztása viszonylag lassan halad. Ez érthető azért, mert a siklósi járásban cca 46 és félezer hold a még meg nem művelt terület s ahhoz, hogy a lakosság itt a legszükségesebb élelmét biztosíthassa, a legnagyobb fokú földműves munkálkodásra van szükség. Ez a főindok arra nézve, hogy a földosztás miért megy lassan. Ismételten a helyszínre kiszállva megállapítottam azt is, hogy sok igénylő visszalépett, számosan pedig a vitás és eldöntés után osztható földek kérdése miatt kénytelenek egyelőre várni a birtokbalépéssel. A községek számos ponton a kiürített sávba nyúlnak bele s így a kimutatott igénybevehető terület jórészén ez okból a kimérés, birtokbahelyezés nem hajtható végre a kiürítés fenntartásáig. Ezen okból kellő előrehaladás egyelőre nem észlelhető a birtokbahelyezések terén. Egyes földigénylő Bizottságok sérelmezik azt, hogy a vármegyei Földbirtokrendező Tanács az illetékes Földigénylő községi Bizottságok előzetes meghallgatása nélkül mentességi bizonyítványokat adott ki, amivel a korábban nem tájékoztatott községi Bizottság munkáját zavarta meg, mert a községi Bizottság a földet ott is osztotta s javaslatot is készített az utólag mentesített területek felosztásáról. Ez az eset történt a siklósi határhoz tartozó Sári puszta és a Beremendhez tartozó püspökbolyi uradalom esetében, mely utóbbinál 1500 k. hold lett mintagazdaságnak visszatartva a siklósi Téli Gazdasági Iskola részére, bár a nevezett iskola magának Siklóson mintegy 100 k. holdat már igényelt s birtokba is vett. Ezen a téren tehát bizonyos zavarok mutatkoznak, miért is sürgősen szükséges lenne a Tanács helyszíni kiszállása és a helyszínen a kérdések eldöntése. A Földigénylő Bizottságok álláspontja ugyanis az, hogy az igényjogosultakat ott kell földhöz juttatni, ahol laknak, ahol az igénybeveendő föld van s amennyiben a korábbi tulajdonost a föld megilleti, úgy az kapjon más országrészben földet, ne a kisemberek, akik nem kényszeríthetők az átköltözésre. Önként kisebb távolságra, megyei viszonylaton belül sokan vállalkoztak eddig is áttelepülésre a német vidékekre, távolabbra azonban már a nagybirtokosok költöztetését kívánják, akik ezt jobb helyzetük folytán megtehetik. A beremendi Földigénylő Bizottság emelett sérelmezi 1500 k. hold terület mentesítését, mivel felfogása szerint 600 k. holdon is lehet minta-, illetve szaporító, nemesítő gazdaságot létesíteni s ott a földre nagy szükség van, közel a határhoz, mely egyben nemzetiségi, nyelvi határ is és szükséges a magyarság megerősítése. Mindezeket a körülményeket, mint tudomásomra jutott adatokat bejelentem. Jelentem, hogy amíg járási viszonylatban a kiürített területen is meg nem indulhat a munka, a felvett kérdőpontok adataiban további változások várhatók mind az igénylők száma, mind az igénybeveendő földek mennyisége s egyéb tekintetekben is, mert pontos adatok csak a helyszínen szerezhetők be. Értesülésem szerint a kiürített területre a lakosság rövidesen visszatérhet s ezért kérem alispán Urat és a vármegyei Tanácsot is, hogy 20 községhez további rendeletpéldányok, nyomtatványok kiadása iránt sürgősen szíveskedjék intézkedni, hogy a munka késedelem nélkül megindulhasson.. Siklós, 1945. április hó 18. Dr. Gállos szolgabíró Tisztázat. — Bm. Földbirtokrend. Tan. 1945—1370.