A népi demokrácia kezdeti időszakának dokumentumai Baranyában - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1971)

DOKUMENTUMOK (1—270.)

tése alapján csakis azoknak adhatják ki tartásra és használatra, akiktől a hadműveletek során, vagy az azt követő időkben lovat, illetve lovakat elvettek és így kellő fogat hiányában a mezőgazdasági munkákat elvégezni nem képesek, vagy azoknak, akik egy kereset hiányában fuvarozásból élnek és az ehhez szükséges lovaikat elvitték. Annak, akitől lovakat nem vettek el, visszahagyott ló nem adható. Mindazok, akik a nekik használatra átengedett, visszahagyott lovakat nem tartják jókarban, azokat kellően nem gondozzák és a mezőgazdasági munkálatoknál, valamint a közszolgáltatásokban kellően nem hasznosítják, lótartásra nem jogosultak, ezért tőlük az ilyen lovat el kell venni és arra érdemes igényjogosultnak kell átadni. Az ekként tartásra és használatra átengedett lovak tulajdonjoga felett a juttatott gazdák nem rendelkeznek, azt el nem adhatják, semmiféleképp el nem idegeníthetik, magánegyénnek, vagy gazdaságnak át nem adhatják, hanem amennyiben arra már nincsen szükségük, azt tartoznak tovább juttatás céljából a községi elöljáróság rendelkezésére bocsátani. Amennyiben a fennálló ezen jogi helyzet és rendelkezések ellenére a neki juttatott visszahagyott lovat eladta volna, tartozik az adásvételt visszacsinálni, az illetőtől a községi elöljáróság a lovat azonnal elvenni és arra érdemesnek juttatni. Tudomásomra jutott az is, hogy egyes gazdák kizárólag nyerészkedés céljából az érvényben álló rendelkezések ellenére a tulajdonukban álló lovakat (nem visszahagyottakat) a bolgár hadseregnek eladták anélkül, hogy ehhez a szükséges engedélyt a járási orosz katonai parancsnokságtól, s illetve az én utamon a felettes hatóságtól kikérték volna. Tekintettel arra egyrészről, hogy ezen eljárásukkal kizárólag nyerészkedés céljából a fennálló törvényes rendelkezéseket megszegték, másrészről pedig az amúgyis erősen lecsökkent létszámú lóállomány további csökkentésével a mezőgazdasági munkálatok elvégezhetését erősen veszélyeztetik, de a továbbtenyésztés lehetőségét is kockáztatják, ezennel elrendelem, hogy a járás területén senki lovat a bolgár hadsereg, vagy más katonai alakulat részére a járási orosz katonai parancsnokság, valamint a vármegye alispánjának előzetes írásos engedélye nélkül nem adhat el. Magánegyének részére csakis a termelési bizottság előzetes hozzájárulása alapján és csakis a járás területén lakók részére adható el ló. Amenynyiben valaki el óhajtja adni kellő különös indok nélkül, csak azért, hogy meg nem engedhető módon nyerészkedjék és ezért a termelési bizottság a ló eladásához előzetesen nem járult hozzá, az illetőnek a fogatát a termelési bizottság megfelelő térítés mellett a fogatokat nélkülöző gazdaságok mezőgazdasági munkálatainak elvégzéséhez rendelje ki közerőként. Felhívom Jegyző Urat, hogy a jelen rendeletben foglaltakat a lakosság körében a legszélesebb körben tétesse közhírré, arról a marhalevélkezelőket is megfelelően értesítse, s egyben gondoskodjék arról, hogy a községi elöljáróság, valamint a nemzeti bizottság az ellenőrzés kellő gyakorlásával minden olyan eljárást, amely a termelés és a lótenyésztés biztonságát veszélyezteti, idejében megakadályozhasson. Szentlőrinc, 1945. évi április hó 10-én. Puskás főszolgabíró Gépelt körlevél. — Nagypeterdi körjző. 1945—348.