A népi demokrácia kezdeti időszakának dokumentumai Baranyában - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1971)

BEVEZETÉS

Földmunkásszövetségnek szervezetei nincsenek, helyette a mohácsi Szabad Szakszervezetek Szövetsége delegálja tagjait a Bizottságba. A pécsi Munkabérrendező Bizottság hozott határozatot a kubikusok, kertészek és más mezőgazdasági dolgozók bérére vonatkozóan is. A Földmunkásszövetség szervezetei még nem voltak kiépülve a megyében. Ezeknek szervezését a pécsi kommunisták kezdték meg március végén. (198. sz. dok.) A társadalmi szervek közül néhány adatot találtunk a közigazgatási dokumentumokban a szakszervezetekre vonatkozóan. A felszabadulás után a közalkalmazottak számára is lehetővé vált a szabad szervezkedés. Nagy politikai jelentősége volt annak, hogy megindult a megyei és városi alkalmazottak szakszervezetbe tömörítése. A községi alkalmazottak szakszervezetének megindulásáról több irat is tájékoztat. A Pécsett létrejött szakszervezetek közül még néhány bejelentette megalakulását a polgármesternek. De az iratokból látszik az, hogy egyes közigazgatási hatóságok kevésbé rugalmasan alkalmazkodtak az új politikai igényekhez, ez öszszetűzéshez vezetett köztük és a forradalmi módszerekkel fellépő szakszervezeti mozgalom között. A polgármesteri hivatal ragaszkodott a Horthy-korszakból fennmaradt szabályozáshoz: az önálló egyesület alakuló közgyűlésének tartására engedélyt kell kérni a rendőrhatóságtól, az alapszabályt a törvényhatóság első tisztviselőjével láttamoztatni kell. A vita során a polgármester, a főispán és a Szaktanács útján egyöntetű intézkedést kért. Erre azonban csak augusztusban került sor a 80,165/1945. B. M. sz. rendelet kibocsátásával. (3. §: ..A beérkezett jelentés másodpéldányát a törvényhatóság első tisztviselője haladéktalanul átteszi az egyesület székhelye szerint illetékes Nemzeti Bizottságnak.") A polgármesteri hivatal ezután a szakszervezetek megalakulásáról szóló bejelentést véleményezés céljából átküldte a pécsi Nemzeti Bizottsághoz.

16 A polgármesteri hivatal egyébként is a Nemzeti Bizottságnak engedett át minden politikai jellegű kérdést. így midőn megjelent az Ideiglenes Nemzeti Kormány 285/1945. M. K. sz. rendelete a Tanácsköztársaság alatti magatartásuk és az ellenforradalmi rendszer idején baloldali magatartásuk miatt üldözést szenvedettek rehabilitálásáról, a polgármesteri hivatalhoz beérkezett ilyen tartalmú kérelmet is a Nemzeti Bizottsághoz továbbította.

17 1945. március 17-én adta ki az Ideiglenes Nemzeti Kormány 529/1945. M. E. sz. rendeletét a fasiszta politikai és katonai jellegű szervezetek feloszlatásáról. A 3. §-a névszerint felsorolta azokat az ellenforradalmi rendszerű egyesületeket és pártokat, amelyek a rendelet hatálya alá estek. Az alispán ápr. 10-én adta ki utasítását a főszolgabíróknak azzal, hogy annak végrehajtásáról jelentést kér. A járásokban elsősorban a Levente Egyesületek, a MÉP és a MÉM, valamint a Nyilaskeresztes Párt vagyonának zár alá vételét (és az egyéb előírt hatósági eljárást) jelentették a jegyzők.

18 Végül megemlítjük, hogy a béke első napján, május 9-én adta ki Boros István főispán körrendeletét arról, hogy a hivatalok, intézmények összes helyiségeiből el kell távolítani Horthy Miklósnak és összes családtagjainak, valamint a 25 éves magyar reakció minden miniszterelnökének, miniszterének, illetve a fasiszta szellemű politikusok, vagy más vezető államférfiak szobrát, képét, dom16 Pécsi polgm. 1945—A—124. 17 Uo. 1945—D—38.403. ls Siklósi j. fszb. 1945—1268.