A népi demokrácia kezdeti időszakának dokumentumai Baranyában - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1971)

BEVEZETÉS

gatási jellegű iratanyag átnézése is szükséges. A népi demokratikus korszak első szakaszának politikai életéről, valamint az átalakulás gazdasági és kulturális vo­natkozásairól a felszabadulás 25. évfordulója alkalmából több helytörténeti kiad­vány jelent meg. Másrészt ez a helyzet nem jelenti azt, hogy a közigazgatási irat­anyag kutatásától el lehet tekinteni, mivel az itt található adatok fontos részei a kor politikai történetére vonatkozó forrásoknak. Kötetünkben természetesen ezekből is csak szemelvényeket adhatunk, arra törekedve mégis, hogy a legszük­ségesebbeket bemutassuk. A koalíciós pártok megalakulásáról elég sok dokumen­tum maradt fenn a közigazgatási iratanyagban. Volt olyan főszolgabíró, aki kör­rendeletben utasította jegyzőit, hogy a politikai pártok megalakulásáról tegyenek jelentést. így pl. a szentlőrinci járásból február első feléből részletes képünk van arról, hogy milyen volt a MNFF pártjainak helyzete, melyik pártnak alakult köz­ségi szervezete. Mint a bemutatott dokumentumok is tükrözik, a legtöbb helyi szervezete a Kisgazda Pártnak volt ebben az időben. A szentlőrinci főszolgabíró utasítására beérkezett jelentésekből látható, hogy a szabadszentkirályi, szentdé­nesi, dencsházai, baksai, ibafai, gerdei, királyegyházai, nagypeterdi, sellyei, nagy­tótfalui, nagybicsérdi, magyarmecskei körjegyzőségekben csak a Kisgazda Párt­nak voltak szervezetei, illetve „hangulatilag" odatartozónak vallották magukat az emberek. (93a—d. sz. dok.) 5 Más párt jelenlétéről csak a szentlőrinci körjegyző tett jelentést: „a Kommu­nista Pártnak hallomásom szerint... van kb. 20 tagja". 0 Ez a baranyai földbir­tokviszonyokból (viszonylag kis- és középparaszti réteg) és az ezen a talajon ki­alakult politikai hagyományokból eredően várható is volt : Baranyában erős gyö­kerei voltak a Kisgazda Pártnak és ezt a helyzeti előnyét igyekezett is kihasz­nálni. Közöljük annak a röpiratnak egy részét, amelyben a FKGP pécsi központja egyrészt az Ideiglenes Nemzeti Kormány programját ismertette természetesen kis­gazdapárti megfogalmazásban, másrészt felszólította a gazdákat, hogy ahol más párt nem működik, ott csupa kisgazdapártiakból állítsák össze a Nemzeti Bizott­ságot. A munkáspártok térhódítása, szervezőmunkája lassabban jutott el a falvak­ba, községekbe, de mégis megindult, s annak is több példáját lehet felhozni. A pártszervezet megalakulását vagy népgyűlés tartását gyakran bejelentették a köz­igazgatási hatóságoknak. így pl. az SZDP nagyharsányi szervezete január 11-én, az MKP siklósi szervezete január 20-án (66. sz. dok.), az SZDP siklósi szervezete január 22-én, az SZDP beremendi szervezete április 1-én, az MKP beremendi szervezete április 7-én, a FKGP cuni szervezete április 26-án. 7 Megjegyezzük, hogy ez a gyakorlat nem volt általános. A legtöbb esetben a pártok nem tekintet­ték érvényben lévőnek az ellenforradalmi rendszer belügyminisztériumának haj­dani rendelkezését a népgyűlés tartására vonatkozó bejelentési kötelezettségről, s egyszerűen mellőzték. A hatóságok ilyen esetekben nem léptek fel megtorlólag. A bejelentett esetekben viszont a tudomásul vételen kívül a főszolgabíró kirendel­te közegét, amint ez a korábbi időben is egy belügyminiszteri rendelet értelmében kötelező volt. Ezenkívül rendszerint utasította a szervezőket, hogy az összejöve­tel megtartásához kérjék ki az orosz katonai parancsnokság engedélyét is. Ami tehát a helyi pártszervezeteket illeti, a közigazgatási iratok tanúsága szerint is, jóval több működött, mint ahány megalakulásáról értesítette a ható­5 Az ügyiratban levő jelentésekből a kötetben csak néhányat közlünk. 6 Szentlőrinci j. fszb. 1945—360. 7 Siklósi j. fszb. 1945—1587, 1945—1182.

Next

/
Thumbnails
Contents