A népi demokrácia kezdeti időszakának dokumentumai Baranyában - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1971)

BEVEZETÉS

levő fogatállományt vegyék igénybe, sőt a helyi katonai parancsnokságoktól is kérjenek szállító eszközöket. Elrendelte, hogy a kitelepítendők legalább egy hónapra elég élelmiszert és állataikat vigyék magukkal. A 4—5-én végrehajtott kiürítés 29 községet érintett, s a kitelepített lakosság száma 17 000 fő volt. A lakosság azonban szállítóeszköz hiányában csak a legszükségesebb ruhaneműit és élelmiszert tudta magával vinni. Az állatok, a gabona és egyéb élelmiszerkészletek visszamaradtak. A siklósi járás főszolgabírája február 16-án utasította a jegyzőket,

3 hogy a kitelepített lakosságot családonként írják össze és jelentsék, hogy az élelmiszerkészletük meddig elég. A jegyzek jelentették, hogy a lakosságnak kb. két hétre elegendő élelmiszere van. A német tüzérség február 15-én Sellyét, 16-án Bogdása községet lőtte, de komolyabb károk nem keletkeztek. Március 5-én aztán megindult a német támadás. Drávaszabolcsnál hídfőt létesítettek. A támadás során egy német alakulat Űjbezdánból és Petárdáról elindulva, Beremend községig nyomult előre. A felszabadító egységek ellentámadása ezt a harci egységet kiindulási pontjára visszavetette, de Beremend tűz alatt maradt. A németek március 6-án a hajnali órákban behatoltak Drávapalkonya és Drávacsehi községekbe, sőt a Kovácshidához tartozó Szödöny pusztát is elérték. A harcok ezen a szakaszon március 11-ig tartottak. Szödöny puszta, Drávacsehi és Drávapalkonya lakóházai rombadőltek. A romok alatt emberi hullák és állati tetemek hevertek. A kültelkeken kiéhezett állatok kóboroltak. A német támadás a ÍV. bolgár hadtest egységei ellen irányult. A nagyerejű tüzérségi tűzzel támogatott csapást nem sikerült visszaverni, s a német harci egységek 6-án átkeltek a Dráván és elfoglalták Drávacsehi, Drávapalkonya, Drávaszabolcs, Gordisa és Tésenfa községeket. A megindított ellentámadás során a bolgár csapatok visszafoglalták Gordisát, de Drávaszabolcsig már nem sikerült eljutni. A hősiesen harcoló IV. bolgár hadtest megsegítésére Tolbuchin marsall a szovjet hadsereg több egységét, köztük a 133. lövészhadtest két hadosztályát vezényelte ki. A mindkét részről nagy erők bevetésével folytatott harcok során a községek többször cseréltek gazdát, a kitelepítéskor visszamaradt polgári egyének közül sokan meghaltak, s az épületekben súlyos károk keletkeztek. A harcok március 19-ig tartottak, amikorra sikerült felszámolni az utolsó német harci egységet is. Megyénk tehát végleg felszabadult, de a kitelepített községek visszatelepítése csak április végén történt meg. Április 27-én a siklósi járás főszolgabírája elrendelte a kitelepített lakosságnak eredeti lakóhelyére való visszatérését. Közölte, hogy Drávaszabolcs község a harcok során olyan súlyos károkat szenvedett, hogy lakhatatlan, Matty, Gordisa, Drávacsehi és Drávapalkonya pedig részben lakhatatlan. Elrendelte, hogy a lakosság visszatérte után azonnal fogjon hozzá a romok eltakarításához és a tavaszi mezőgazdasági munkákhoz. (250. sz. dok.) Megyénk felszabadításáért vívott harcokban elesett szovjet és bolgár katonák emlékének megörökítésére sok helyen (Pécsett, Mohácson, Siklóson, Pécsváradon, Harkányban stb.) hősi emlékműveket emeltek. A felállítás költségeit a községek, városok vállalták, de egyéni felajánlások is voltak. Úgyszintén vállalták a hősi sírok gondozását, illetve a gondozás költségeit.* 0 3 Szentlőrinci j. fszb. 1945—1373 (571). * A Baranyában eltemetett szovjet és jugoszláv partizán hősi sírok teljes jegyzékét összeállította Dr. Takács József, a pécsi városi Hazafias Népfront titkára, a magyar nép felszabadulásáért hősi halált halt szovjet katonák emlékére. (Monografikus feldolgozás a baranyai és pécsi harcokban elesett szovjet katonák sírjáról, temetőiről, szovjet emlékművekről.)