A népi demokrácia kezdeti időszakának dokumentumai Baranyában - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1971)

DOKUMENTUMOK (1—270.)

kőzik a gyógyszerellátás megfelelő biztosítása. A közgyógyszerellátásra igénynyel bírók száma egyébként a vármegye területén kereken 10 000-re tehető. 3. A szegények egyéb segélyben a hatóságok, községek és a társadalom részéről, részesülnek, amely segélyek részben készpénzbeli, főleg pedig természetbeni segélyezésből állanak. A segélyezésnek ezen módja a rendkívüli viszonyok folytán a múlthoz viszonyítva természetesen nagy mértékben csökken. 4. A szegényellátásra utaltak (ún. községi szegények) száma a vármegye területén 533. 5. A hadisegélyek fizetése az orosz hadere bevonulása után egy ideig a zavaros helyzet következtében szünetelt, ezidőszerint azonban újból megindult. Ezzel kapcsolatban jelentem, hogy a vármegye területén sokan vétettek igénybe az orosz katonai parancsnokság által közmunkára és el is lettek szállítva. Ezek részben mint német nemzetiségűek szállíttattak el, részben pedig olyan egyénekből adódtak, akik 1941 óta a honvédségnél katonai szolgálatot teljesítettek. Tisztelettel kérek utasítást, hogy ezek családjai részére, ha egyébként szegénysorsúak és a segélyre létfenntartásuk miatt rá vannak utalva, hadisegély kiutalható-e, illetve abban a német nemzetiségűek családtagjai is, vagy pedig csak a honvédségben 1941 óta katonai szolgálatot teljesítettek részesíthetők. 6. Egyéb segélyezettek a vármegye területén nincsenek. 7. Gondviselő nélkül maradt gyermekek a vármegye területén szintén nincsenek. 1945. II. 7. alispán Fogalmazvány. — Alisp. ált. 1945—364. A népjóléti miniszter a 40.003/1945. N. M. sz. rendeletével hívta fel az alispánt a szegényellátásra és a segélyezési ügyre vonatkozó jelentésre. 108 Siklós, 1945. február 8. A siklósi járás főszolgabírája körrendeletet ad ki a távollevő és elhurcolt zsidók vagyonának kezeléséről Valamennyi községi Elöljáróságnak! Jegyző Űr! A távollevő és elhurcolt zsidó egyének vagyonának a kezelésére nézve a következőket rendelem: 1. Az 1877. évi XX. t. c. 28. §-a 1. bekezdésének d. pontja alapján gondnokság alá helyezésnek van helye azokkal szemben, akik legalább egy év óta távol vannak, ha tartózkodási helyük ismeretlen, vagy haza jövetelükben és vagyonuk kezelésében gátolva vannak. Ugyanezen törvény 32. §-ának 2. bekezdése alapján sürgős esetekben a gyámhatóság egy év letelte előtt előzetesen is megteheti a vagyon fenntartására és kezelésére vonatkozó intézkedéseket. A gondnokság alá helyezésnek a fentiek alapján csak akkor van helye, ha a távollevő vagyonának kezelésére megbízottat nem rendel, ha a megbízott a vagyon kezelésében akadályozva van, vagy érdeke a megbízottja érdekével összeütközésbe kerül, végül, ha a megbízás megszűnt. Az a körülmény, hogy a távollevő életbenléte bizonytalan, nem akadálya a gondnokság alá helyezésnek.