Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1989. (Pécs, 1989)

Kormányzattörténeti tanulmányok a XIX. sz.-i Baranyáról - NAGY IMRE GÁBOR: Mohács város közigazgatása az 1860-as évek első felében

,,. . . elismervén azt: hogy ők a császári kormány által voltak hivataikra (hivatalaik* ra) kinevezve, mint illyenek tehát nem érzik magokat az életbe léptetendő alkotmányos kormányzatnál hivatalaikat tovább is folytatni, ..." Kérték továbbá: „... a Városnak alkotmányos szellembeni szervezését, és ez által a hivatalnokoknak, és képviselőknek az 1848ik évi szentesített törvények értelmében leendő megválasztását, egyszersmind a K:K: Szabadalommal biztosított rendezett tanács tartási jogának életbe léptét, s illetőleg a Szabadalomnak 11 évek olta nem élvezett foganatosítását."

13 Az új városvezetőség megválasztásáig természetesen a régi hivatalban maradt. Haász Károly polgármester például 1861. január 7-ig

14 amikor az alkotmányos megyei tisztújításon mohácsi járási esküdtté választották,

15 tehát valószínűleg Bachrendszer alatti működésére sem volt panasz. Az új megyebizottmány egyik első, halaszthatatlan teendőjének tekintette a községek rendezését. Mohács város fontosságát jelzi, hogy rendezett tanácsának megválasztására az első alispánt, a főjegyzőt, a mohácsi főszolgabírót és egyik esküdtjét küldte ki.

16 Az alispán utasítására Huber Károly tanácsnok mint a városi tanács ideiglenes elnöke január 13-án választási értekezletet tartott Mohács értelmiségével. Az értekezleten elhatározták, hogy a hivatalnokokat választó képviselőket még a tisztújítás előtt újraválasztják és elrendelték a választók tizedenként! összeírását. A választás lebonyolítására és „egyszersmind a Tanács rendezés idejére" Kijelelő Választmányt küldtek ki, amelynek elnöke Fleischmann Ferenc, tagjai: Balatinátz István, Cselinácz József, Pávkovics Mátyás, Baksa József, Radanovics Kozma, László József, Borbély György, Fonták József, Pr'intz Albert, Bárány József, Kovács Sámuel, Lörintz Sándor, Auber János, Rummel János, Sepátz József és Witt József lettek. Huber tanácsnok azt kérte az első alispántól, hogy „.. . Városi Tanácsnak 1848ik évi XXIVik törvény czikkely értelmében, rendezett első bírósági hatóságai ellátott Városok mintája szerént leendő rendezésére" adjon meg pontos időpontot. Jeszenszky első alispán erre az alábbiakat válaszolta: „Tisztújítás f. é. Január hó 22re tűzetik ki. Ha a kijelölő választmány között oly egyének volnának, kik hivatalra igényt tartanak, helyettök mások választandók, törvény értelme szerint. - A választók összeírása a kitűzött határnapig befejezendő. A kiküdöttség 21én fog kiérkezni."

17 A tisztújításra a megadott napon, 1861. január 22-én került sor. A megyét Jeszenszky Ferenc első alispán, Angyal Pál főjegyző, Hatos Gusztáv mohácsi főszolgabíró, Haász Károly, Kerese Imre járási esküdtek és Vajda János alügyész képviselte. Jelen voltak: „... községi képviselőség, és hozzájárult némely közlakosok", sajnos nevük és létszámuk nincs feltüntetve. Ez utóbbira a szavazásból lehet következtetni, a legtöbb leadott voks 108 volt, tehát ennél csak többen lehettek. Az egyes tisztségviselők megválasztása hármas kijelölés alapján, véleménykülönbség esetén szavazással történt.

18 A kijelölést feltehetően a megválasztott kijelölő választmány végezte.

19 A tisztújításkor egyébként ragaszkodtak az 1840. évi szabadalomlevélhez, amely szerint választották a fő- és albírót, hét tanácsnokot 13 BML Mohács város képv. jkv. 182/1860 (dec. 23.) M BML Mohács város tan. jkv. 260/1861 (ápr. 19.) 15 BML Bvm. Bizottm. jkv. 1/1861 (jan. 7.) 16 Uo. 27/1861 (jan. 7. és folyt.) vö. Szabad i. m. 346-347. p. 17 BML Bvm. Bizottm. jkv. jan. 3-i és 1/1861 (jan. 7.) gyűlés 18 BML Mohács város képv. jkv. 1/1861 (jan. 22.) 19 Kopasz i. m. 297. p. szerint a kijelölést a közgyűlés végezte.