Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1989. (Pécs, 1989)

Társadalom- és politikatörténeti tanulmányok és források Baranya Xlll-XX. századi történetéből - KOMANOVICS JÓZSEF: Telepítések Baranyában az 1930-as és az 1940-es években

lista mozgalmak megelőzését is szolgálná, ha a túlnépes területek lakosságát telepítés útján levezetnők."

3 Baranyában az 1930-as és az 1940-es években lefolytatott telepítésektől a fenti célok szolgálatán túl speciális, megyei aggasztó jelenségek elhárítását, illetve ellensúlyozását is várták. Telepítésekkel akarták elejét venni az egykerendszer további pusztító hatásának, illetve a német lakosság fokozódó térhódításának. Az egygyermek-rendszer a harmincas években nagy múltra tekintett vissza Baranyában. Már a XIX. század végi statisztikából fenyegetően tűnt ki e beteges jelenség. A századforduló után felfigyeltek

4 a különös veszélyre és tettek is lépéseket a meggátolás érdekében, de jórészt olyan irányokban, főként pedig olyan mértékben, amitől a probléma tényleges megoldását nem remélhették. Az egyke útját nem sikerült eltorlaszolni és újult erővel pusztított tovább, ami az államvezetést is nyugtalanította, a közvéleményt pedig időről időre erősen lázbahozta. Az elmondottak érzékeltetésére vizsgáljuk meg a természetes szaporodás alakulását országosan és megyei viszonylatban, tíz éves periódusokra bontva, 1900 és 1945 között.

5 Időszak Országosan % Baranya megye % Ormánság % 1900—1910 27,1 6,7 1,1 1911—1920 4.1 —1,2 —5,9 1921—1930 9,2 5,0 0,9 1931—1940 6,2 2,5 0,6 1941—1945 1,5 —0,1 0,5 Az adatokból kitűnik, hogy Baranya megye alaposan elmaradt az országos átlagtól. A természetes szaporodás kirívóan lassú tempójában nagy szerepet játszott a megye délnyugati részének lakossága. Az ormánsági parasztok a megye egészében egykés lakosságán is túltéve, már a múlt század végétől sem a kivándorlással, vagy városi munkavállalással, hanem roppant radikális módon, egykézéssel védték létalapjuk, kis földbirtokuk érintetlenségét, pusztították önmagukat és nemzetüket.

6 Az ormánsági parasztok önirtásának ütemét szemléletesen ábrázolják a következő grafikonok. Az első a lakosság abszolút számának alakulását regisztrálja 1696 és 1933 között. 3 Albrecht kir. herceg: A mezőgazdasági telepítés kérdése. Társadalomtudomány, XIII. évfolyam 1933. 5. old. 4 Pl. Baranya megye törvényhatósági bizottsága 1907. ápr. 8-i közgyűlése külön bizottságot szervezett a baj okainak beható tanulmányozására, valamint az erre vonatkozó adatok összegyűjtésére. A bizottság a főispán elnöklete alatt 75 taggal és egy előadóval alakult meg, majd később újabb 10 tagot és még egy előadót választott. A tagok többségükben földbirtokosok, orvosok, ügyvédek, vezető megyei tisztviselők közül kerültek ki. A bizottság évekig működött, több ülést tartott, járási és egyéb albizottságot szervezett, kézzelfogható eredményeket azonban nem mutatott fel. 5 Kolta János: Az Ormánság népesedése (1900-1945 és 1946-1956). Különlenyomat a Baranyai Művelődés 1958. decemberi számából 3. old. 6 Baranyából 1899 és 1913 között az ország területén túlra a lakosság 1,9%-a vándorolt ki az országos 4,6%-kal szemben. (Magyar statisztikai közlemények. Új sorozat, 67. kötet. Budapest, 1918.)