Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1989. (Pécs, 1989)

Társadalom- és politikatörténeti tanulmányok és források Baranya Xlll-XX. századi történetéből - ÓDOR IMRE: Baranya megye és a napóleoni háborúk kori nemesi felkelések

Magyarország alaposan kivette részét: a többszöri újoncozás következtében a magyar csapatok létszáma megközelítette a 200 ezer főt.

20 A háborús részvétel másik formája a nemesi felkelés volt, melynek hadba hívását a birodalmat sújtó hadiesemények többször is szükségessé tették. Az újra életre hívott inszurrekció korszerűtlensége akkor bizonyult be — végérvényesen és látványosan —, amikor a napóleoni háborúk során 12 éven belül négyszer is fegyverbe szólították. E háborúkat korábban nem ismert hatalmas létszámú hadseregek vívták, melyeknek veszteségei is tetemesek voltak. Az utánpótlás, a hadsereg-kiegészítés megszervezése egyre nagyobb és sürgetőbb feladat lett. Ez az európai államok többségét előbb-utóbb új, egyre inkább az általános hadkötelezettség felé vezető, francia mintájú hadkiegészítési rendszerek bevezetésére kényszerítette. A társadalmi viszonyok ellenállóképessége - gyengítve az állam védelmi erejét - helyenként még elég erősnek bizonyult a szükséges újítások elhárítására. Ennek jellegzetes példája az „önmagát túlélt" inszurrekció története is.

21 A napóleoni háborúk nemesi felkelései során - 1797 és 1809 között - közel 135 ezer embert mozgósítottak. A felkelő seregek hadiállománya - tüzérség nélkül - így alakult:

22 £

v lovasszázadok gyalogos zászlóaljak összszáma létszám 1797 112 1/2 3 3/4 17 961 1800 57 3/4 28 37 773 1805 70 38 41 970 1809 104 19 37 105 344 1/4 88 3/4 134 809 Baranya vármegye az alábbi kontingenseket állította ki: 1797 425 lovas 1800 205 lovas 468 gyalogos 1805 290 lovas 802 gyalogos 1809 220 lovas A megye tehát a négy felkelés alkalmával 1140 lovast és 1270 gyalogost, öszszesen 2410 főt állított ki.

23 (Ez az ország nemesi felkelőinek közel 2%-át (1,79) tette ki, amely egyúttal azt is jelentette, hogy a kis létszámú baranyai nemesség számarányát (0,7) jóval felülmúlva teljesítette kötelezettségét.) A nemesi felkelés' hadba hívására négy ízben, ám harcbavetésére mindössze 1809-ben került sor. Az 1797. és 1800. évi inszurrekciók már harckész állapotban voltak, a gyors békekötések azonban meghiúsították bevetésüket. Az 1805. évinek azonban, a kései hadba hívás miatt, még a szervezése sem fejeződött be. E három felkelés létszámát - arányos — telekkatonaság kiállításával, toborzás 20 A magyar alakulatoknak a császári hadseregen belüli arányára lásd Berka: i. m. 45. és Marka Árpád: Insurrectio és állandó hadsereg. In: Magyar Művelődéstörténet (szerk.: Domanovszky Sándor) IV. k. Bp. é.n. (1941) 271. 21 V. ö. Vörös: i. m. 93. 22 Gyalókay Jenő összesítését vettük át. L. Gyalókay Jenő: A magyar nemesi felkelés reformtervei 1787-1809. Sz, 1925. 147. 23 Számításunk alapjául Baranya vármegye közgyűlési kimutatásai, valamint inszurrekciós iratainak számadatai szolgáltak.