Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1989. (Pécs, 1989)

Tanulmányok és források Baranya XIX. és XX. századi oktatás- és művelődéstörténetéhez - SÜLE TAMÁS: Baranya és Pécs orvostörténelme érmékben

helyi Helikon Könyvtárbon található — saját kitűnő rajzai teszik szemléletessé. Pécs látképét is közli, melyen többek között a Székesegyház látható. Szigetváron át érkezett Pécsre, szállása a ,,100 éves" fogadóban volt. Könyvében leírja Pécs rövid történetét, megemlékezik Klímo püspök érdemeiről, különös tekintettel az általa alapított 20 000 kötetes nyilvános könyvtárra. Az Irgalmasok rendházában tett látogatásáról így írt: „Ezt a rendet jámbor és jótékony működésekre való tekintettel a kormány újító keze a többi szerzetes rendtől eltérően megkímélte. Itt huszonnégy ágyas kórházat tartanak fenn a szegények szómára. Tisztaságban nincs hiány, de a szellőztetéssel úgy látszik keveset törődnek és a gondos testvérek csak azon voltak, hogy tömjénillattal tüntessék el azt, amit egy kis friss levegő tökéletesen kivitt volna." Richard Bright munkásságának fő színtere a nagyhírű londoni, ma is működő Gui's Hospital volt, ahol 1827-ben írta le először a vesegyulladás kóroktanára és klinikumára vonatkozó, sok tekintetben ma is helytálló megfigyeléseit. Ez a betegség ma az ő nevét viseli: Bright-kórként említik a szakirodalomban (32). A volt Irgalmas Kórházban - ma II. Belklinika - tett látogatása 170. évfordulóján a Magyar Nephrologus Társaság és a Pécsi Orvostudományi Egyetem emléktáblát helyezett el a klinika folyosólyán, melyen Richard Bright portréja is látható a Nowotarski István által alkotott érmen (59., 60. ábra). Külön említést érdemelnek - pécsi specialitásként - a Zsolnay-gyárban készült „eozin" érmek és plakettek (31). A fémfényű redukált mázakat már a XVI. században is használták, legismertebb mestere Giorgo Andreoli volt az olaszországi Gubbioban. A később feledésbe merült technológia újjáélesztése Zsolnay Vilmos és Wartha Vince érdeme, de foglalkozott a kérdéssel Petrik Lajos is (20). 1893 óta gyártják Pécsett az eozint. Az elnevezés eredete máig is vitás: egyesek páratlan színvarázsa miatt az eos = hajnalpír jelentésű görög szóból származtatják, míg mások szerint a zöldes-fémes színű korabeli ruhafesték volt a névadó (20, 23). Eozin alatt értendő minden redukciós lüszter (fém-imáz) technikával előállított porcelán. Legismertebb a zöld, de igen szép a piros, kék, vagy aranyos színű eozin is. Az eozin érmek sorát o Nagy Lajos király alapította pécsi, az első magyar egyetem születésének 600. évfordulójára készült korong nyitja. Felirata: „Hatszáz éves a magyar felsőoktatás 1367-1967". Közepén címerpajzs látható (61. ábra). A második az Orvostudományi Egyetem egyik kollégiumának névadójára emlékezik. Körirata: „Balassa János Orvos Kollégium Pécs 1868-1968". Középen nagy sebészünk portréja látható. Mintázta Török János. 1976-ban készült a „Pécsi Orvostudományi Egyetem" feliratú érem, mely az ún. 400 ágyas klinikát ábrázolja és az orvosi karok önállóvá válásának 25. évfordulójára mintázta Fürtös György. Kuriózumnak számítanak a Szülészeti, Szemészeti és Urológiai Klinikák számára Martyn Ferenc festőművész által tervezett és eozinban testet öltött, téglalap alakú emblémák. Ezeken a naturális ábrázolástól és az anatómiai hűségtől ugyan meszsze eltávolodva, néhány egyszerű plasztikai jel segítségével mégis kitűnően absztrahálta a lényeget. A Női Klinika emblémáján hatszögletű lép sejten ábrázolt, egymás felé forduló kehely fonma utal a termékenységre és a két nem kapcsolatára (62. ábra). A szem és a vese stilizált jelzése (63., 64. ábra) pedig művészi tömörséggel fejezi ki az orvostudomány e két másik szakterületét (30). A „Pécs-Erfurt pro amicftia" feliratú, Aesculapiust a kígyós bottal ábrázoló öntött bronzérem Nowotarski István munkája és a testvéregyetemi kapcsolat jubileumára készült 1983-ban (65. ábra).