Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1989. (Pécs, 1989)

Tanulmányok és források Baranya XIX. és XX. századi oktatás- és művelődéstörténetéhez - SÜLE TAMÁS: Baranya és Pécs orvostörténelme érmékben

Társaság megbízásából Váró Márton debreceni művész készítette el az Imre Jázsei-Blaskovics László jutalomérmet, melynek előlapján a két portré (ff. ábra), hátlapján a jutalmazott bevésett neve látható. Heim Pál (1918-1929) a magyar gyermekgyógyászat kimagasló alakja. Nevéhez fűződik a modern csecsemő gyógyászat és csecsemővédelem hazai megszervezése. 1929-ben került Pécsről a Budapesti Gyermekklinika élére, de sajnos néhány hónap múlva tüdőgyulladásban meghalt Emlékére Faludi Géza gyermekgyógyász főorvos, a magyar orvosi numizmatika első tudományos művelője 1930-ban Reményi Józseffel készíttetett szép, klasszicista stílusú érmet (12., 13. ábra), míg 1931ben az Országos Stefánia Szövetség megbízásából ifj. Vastagh György mintázott kétoldalas vert érmet (14., 15. ábra). Halálának 50. évfordulójára 1979-ben készült Osváth Mária plakettje (Tő. ábra). Emlékét a Pécsi Gyermekklinika előtt felállított mellszobor, Gecső Sándor budapesti szobrász alkotása is őrzi. A szobrot az Egyetemi Tanács és sok neves vendég jelenlétében 1931. június 1-jén Bozóky Géza rektor leplezte le (51). Entz Béla (1918-1951) a kórbonctan tanára volt, de egyidejűleg a törvényszéki orvostant is előadta. Nemcsak sokoldalú kiváló szakember, hanem legalább ilyen jó nevelő is volt. Nagy érdemeket szerzett a pécsi egyetem megszervezésében és fennmaradásában. Humánus szemléletét mutatja, hogy a diákjóléti ügyek fő szószólója volt Több alkalommal választották az egyetem rektorává, illetve dékánjává (4, 22, 52). 1943-ban Ferenczy Béni klasszikusan szép portrét mintázott róla (17. ábra), míg a hátlapon felirat látható (18. ábra). Mansfeld Géza (1918—1947) a gyógyszertan és kórélettan professzora a kísérletes orvostudomány sok ágával foglalkozott eredményesen. Munkásságának fő iránya az endokrinológia és az anyagcserekutatás volt. Az egyetem rektora és dékánja is volt (1934-35, illetve 1931-32 és 1945-56). Egyetemi tanárságának 30. évfordulóján Edvi Illés György mintázott róla érmet (19., 20. ábra). Fenyvessy Béla (1918-1944) közegészségtan professzort Kopits János egyoldalas kis plaketten (2f. ábra) és egy ismeretlen művész kétoldalas érmen örökítette meg. Fenyvessy széles körű tevékenysége kiterjedt Pécs és Baranya egészségügyi kérdéseinek tanulmányozására és megoldására, de munkaegészségügyi, élelmezés és táplálkozás egészségügyi, valamint járványtani kutatásokat is végzett. A rektori és dékáni tisztséget is betöltöte (1919-20, ilieve 1933-34). Kopits János az úgynevezett Kis Akadémia (13) vezető alakjairól plakettsorozatot készített (41, 42). Ebben a sorozatban találjuk Pékár Mihályt (1918-1942) az élettan, Gorka Sándort (1923-1944) a biológia és Rhorer Lászlót (1923-1936) a fizika professzorát. Pékár Mihály főként a vér és a keringés élettanának problémáival foglalkozott Igen nagy gondot fordított az egyetemi oktatásra. A népszerű tudományos ismeretterjesztés úttörői közé tartozott. Kitűnő előadó volt. 1923-25-ig az Orvosi Kar dékánja volt. Ugyancsak Kopits János készítette a pécsi köztemetőben lévő sírján látható portrét (22. ábra), amely mellett ez áll kőbe vésve: „Itt pihenhessek a pécsi temetőben és haló poromban is lelki szemeim őrködjenek a pécsi egyetem jövője fölött" Gorka Sándor az ország első orvosi biológiai tanszékét vezette. 1936-37-ben dékán. Hosszú ideig a Természettudományi Társulat titkára és a Természettudományi Közlöny szerkesztője, valamint a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók központi választmányának tagja volt. Rhorer László az orvosfizikai tanszékének vezetése mellett a Központi Röntgen-