Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1989. (Pécs, 1989)

Tanulmányok és források Baranya XIX. és XX. századi oktatás- és művelődéstörténetéhez - SÜLE TAMÁS: Baranya és Pécs orvostörténelme érmékben

7 klinika működött (55). Mindez nem meglepő, hiszen az I. világháborút követő korszakban a fejlesztésre és tudományos kutatásra fordítható költségvetés soványsága volt jellemző. Sőt már 1925-ben az ország gazdasági nehézségei miatt, takarékossági okokból az egyetem megszüntetése is szóba került. A fenyegető veszély elhárítására nagy társadalmi összefogás jött létre. A vidéki és a fővárosi sajtó is kiállt az egyetem mellett. Neves közéleti személyiségek, a Dunántúl katolikus és református püspöki kara és maga a miniszter, Klebelsberg Kunó és Tóth Lajos államtitkár is szót emeltek a terv ellen. Az Orvoskar tanárai közül Pékár Mihály dékán és Entz Béla harcoltak a legkövetkezetesebben a megszüntetés ellen (36). A fenti nehézségek, az intézetek és klinikák mostoha elhelyezése ellenére a jó színvonalú gyógyító és oktató munka mellett kiemelkedő tudományos eredmények is születtek. Már az 1925/26-os tanévben részben magyar, részben idegen nyelven 142 dolgozat jelent meg az Orvostudományi Karról. Természetesen 1945-ben, a második világháború után szinte minden vonatkozásban nagy változás következett az egyetem életében, fejlődésének irányában, hiszen az új alkotmány kimondta: ,,A népi demokrácia minden eszközzel elősegíti a néphez hű értelmiség kifejlődését és a tudományos munkát". Változtani kellett az orvosképzés sok szempontból elavult rendszerén. 1948-ban minisztériumi utasításra az Erzsébet királyné elnevezést meg kellett változtatni. Az új elnevezésről 1948. februárjában az Egyetemi Tanács rendkívüli ülésén határoztak. Lissák Kálmán rektor a „Semmelweis Tudomány Egyetem" elnevezést javasolta, de ezt elvetették, mert az ajánlott névadónak semmiféle személyes kapcsolata nem volt Pécs városával. Végül a „Pécsi Tudomány Egyetem" név mellett döntöttek (5). Igen jelentős mérföldkő az egyetemek életében az 1400/53-1/1951. sz. kormányrendelet, amelynek értelmében az orvostudományi karok kiváltak a tudományegyetemből és önállóak lettek. Innen számíthatjuk a Pécsi Orvostudományt Egyetem történetének legújabb szakaszát, amely mindeddig elképzelhetetlen arányú fejlődést hozott. Az önálló orvostudományi egyetem 1951. februárban tartotta első kari ülését, amelyen Doleschall Frigyes egészségügyi miniszterhelyettes ismertette az egyetem előtt álló új feladatokat. 1976-ban a 25. évfordulóra rendezett ünnepségen így emlékezett ezekre Boros Béla professzor: „Az önállóvá szerveződés folyamatában előttünk állt a politikai munka felelősségével az 50-es években kezdődő tanulmányi és egészségügyi reform törekvései szerint a szocialista orvosképzés, a gyógyító és tudományos munka célkitűzéseinek megvalósítása, a költségvetés kereteinek gazdaságos felhasználásával az első 5 éves tervben előirányzott fejlesztés kidolgozása" (57). Az egyetem létesítményekben és berendezésekben mérhető anyagi gyarapodása, a gyógyítás, oktatás és tudományos kutatás terén elért eredményeknek a részletes ismertetése igen hosszadalmas volna, azonban az arányokat a vázlatos felsorolás is érzékelteti. 1966: felépült a modern 400 ágyas klinikai tömb. 1970: elkészült az új elméleti tömb, majd befejezték a két kiegészítő épületet is, így az összes elméleti intézet megfelelő elhelyezést nyert. 1972: 400 férőhelyes, építészetiig is szép és modern kollégium nyitotta meg kapuit. 1975: elkészült az új Fogászati Klinika és a 100 férőhelyes nővérotthon. 1978: Egyetemi sportcsarnok épült. 1986-ban elkészült a Tüzér utca 1-3. sz. alatti épületek rekonstrukciója, amelyek több elméleti intézet különböző részlegeinek és az Egyetemi Gyógyszertárnak adnak otthont. Ezzel a Szigeti-Honvéd-Kürt és Ifjúság útja által határolt terület teljes egészében az