Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1989. (Pécs, 1989)

Tanulmányok és források Baranya XIX. és XX. századi oktatás- és művelődéstörténetéhez - KOVÁCS EMIL: A baranyai református egyházmegye templomainak hangszerel (1983-ban)

Diszpozíciója: Superoktáv Vox coel. Viola pr FI. tibia Silvestrina Pr. Oktáv Aeloni V 8' 8' «' 8' ?: 8' A proszpekt kivételével redőnyben van az egész hangszer. Szélládája C-Cisz oldalas. A játékasztalon szélnyomást és redőnyállást mutató óra. Az orgona a földszintre van építve, szemben a szószékkel. A praeorons tanító könnyen elérte, hiszen neki kellett orgonálni is és prédikálni is. Az orgona beépítésével az oldal kijárat elzárták. Erősen szuvas. Sípjai hiányosak. Az ólomcsövek közül is sok elveszett már. Az orgonapadon ülve nehéz játszani a szűkös hely miatt. Sípjait még fel lehetne használni javításokhoz. Sajnos, sok orgonánk tönkremegy a gyülekezetek elnéptelenedése miatt. Ezeket a hangszereket jó volna eladni, még akkor is, ha a templom szokott képét megváltoztatná a hangszer kiszerelése. Reméljük, ezek a vajúdó kérdések is megoldódnak a közeljövőben. Albert Péter Budapesten született 1951. IX. 6-án Édesanyja Ginder Hona, óvónő; édesapja Aíbert Víímos gépészmérnök. Testvérei: Tamás és Agnes építészmérnökök, András főiskolai hallgató. Elemi iskoláit Szegeden végeze. Pécsett a Műszeripari Technikumban érettségizett. Budapesten a Műszaki Egyetemen műszerszakból kapott mérnöki diplomát 1976-ban. Ezután 3 évig a szegedi Egyetemen mint tanszéki mérnök dolgozott. Innen került a miskolci egyetemre, mint tudományos munkatárs. Jelenleg orgonatervezésekkel foglalkozik. 15 éves korában kezdett elektronikus hangszereket készíteni. Külföldi útjai során a leghíresebb barokk orgonákat kereste meg. Műszeres hangfelvételeket készített. Ezután sokat kísérletezett, hogy a barokk orgonák hangjait elektronikus úton utánozni tudja. Nagy eredményeket ért el. Olyan hűen tudta utánozni a sípos orgona hangját, hogy az emberi fül képtelen megkülönböztetni a régi és az új orgona hangját egymástól. Sok fáradságos munkája gyümölcseként orgonát épített és a nyilvánosság elé állt. Azok a szakemberek, akik játszottak kész orgonáin, elragadtatással szóltak az új lehetőségekről. Orgonái nem csoportosíthatók a közismert elektronikus orgonák közé. Hangzásviláguk egészen más. A hangerősítő fal helyett orgona-síphoz hasonló, több méter hosszú rezonátorcsöveket használ Albert, ezekben helyezi el a hangadó-szerkezetet és így a csöveken végigfutó hang még kap egy újabb színezetet. A hang ereje adott, mint a barokk orgonáknál. Eddig 7 orgonát épített, amelyek templomi használatban is vannak: 1. Szeged, tarjáni városrész, r. kat. 2. Csanádapáca, r. kat. 3. Debrecen, Nagytemplom, ref. 4. Debrecen, Kollégium, ref. 5. Magyarbóly, ref. 6. Solt, ref. 7. Szigetszentmiklós, baptista. A 8. orgonát most készíti a Hanglemezgyártó Vállalatnak, megrendelésre. Albert Péter tudományos bemutatkozása: „Élet és Tudomány", 1982. III. 26. 13-as szám, 386-89. oldalak. „Az elektronikus hangversenyorgona." ELEKTRONIKUS ORGONA Albert Péter, Miskolc