Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1989. (Pécs, 1989)

Tanulmányok és források Baranya XIX. és XX. századi oktatás- és művelődéstörténetéhez - SONKOLY KÁROLY: Kubinyi Elek bólyi plébános naplója az 1852-1885 közötti évekből

A bólyi r. kat. plébánia épülete dalmi műből. A bólyi naplónak is ez adja jelentőségét. Egy olyan, szélcsendes, nagyobb történelmi viharoktól mentes korszakban született, amelynek jelentőségét a békés körülmények között - különösen a kiegyezés után - felgyorsuló gazdasági fejlődés adja. A napló írója jó gazdaként törődik a plébánia kezelésében lévő földekkel. Sok gondot fordít megművelésükre és a talajjavításra, csatornáztat, trágyáztat, fásít. Rendszeresen feljegyzi a mezőgazdasági munkák végzését, a terméseredményeket, a terményárakat, s figyel a mindezt befolyásoló időjárásra. Erre az időszakra esnek a falvak életében mélyreható változásokat okozó úrbéri megváltás és a birtokelkülönözés — ebben Kubinyi is tevékenyen résztvesz -, melyek lezárnak egy, o század elejétől érlelődő, s az 1848-as törvényekkel csak elindított folyamatot, s lehetővé teszik a paraszti gazdálkodás fellendülését. Eseményeik a naplóban megfelelő súllyal szerepelnek. Nagy figyelmet szentel hívei művelődésének, komoly munkásságot fejt ki a népiskolai oktatás fejlesztése terén. Irányításával új iskolák épülnek, támogatja a tanítóképzést, s Bolyban hathatós közreműködésével óvoda is létesül. E töretlen fejlődést némileg megakasztja, hogy a kiegyezés utáni iskolaállamosítási törekvések szembeállítják az egyházat a kurzussal. Ebben - a lakosságot is megosztó, s más területekre is kiterjedő - „kulturkampf'-ban Kubinyi plébános a bólyi „ortológ"-ok élén áll. E harc és magyarosító törekvései szolgálatába állította az általa alapított, bólyi „Katholikus magyar népnevelési egylet"-et is, amelynek azonban fontos, pozitív szerepe volt a helyi művelődésben. Sokat tett a papnevelésért, törődött