Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1989. (Pécs, 1989)

Tanulmányok és források Baranya XIX. és XX. századi oktatás- és művelődéstörténetéhez - GALAMBOS FERENC: Winkler Mihály a „közjó" előmozdítója a XVIII. században

tisztításához, hogy szállót ültessek beléje. Kétezer venyigét raktam már az elkészített lyukakba. Isten azonban kiragadott a földi szőllőültetés munkájából, hogy az ő szőllőmunkása legyek és így kerültem Szakadatra (1759-ben)."

15 ,,Sok kellemetlenségem volt és van. Mikor ide megérkeztem, rendről egyáltalán tudni nem akaró népet találtam."

16 Ezt Udvari község magyar lakosságára mondja, de áll ez német híveire is. Winkler és templomai Természetes, hogy Winkler mint pap a templomot tekintette fő működési helyének. De milyen templomok voltak az ő idejében? Alig akadt köztük olyan, amely szilárd anyagból készült volna. Az egyházlátogatási jegyzőkönyvekből

171 látjuk, hogy a templomok nagyrésze „modo svevico" - a svábok építési módja szerint készült. Ez azt jelenti, hogy egészen primitív módon vesszőből fonták a falakat és kívülről-belülről sárral tapasztották be, majd bemeszelték; ill. agyagból vert vagy vályogból emelt falak tartották a szalmával vagy zsúppal fedett tetőt. A menyezetet deszkából képezték ki. „Bikal községben 16 év óta egy kiürített zsidó boltot használtak templomnak és Isten nyomorúságos népe télen-nyáron az idő mindenfajta viszontagságának kitéve szabad ég alatt volt kénytelen az istentiszteleten részt venni."

18 Mikor nagynénje Gödrén meghalt, nem temettette a kápolnába, mert tudta, úgysem állhat már sokáig.

19 A bonyhádi helyzetet pedig így jellemzi: „Nem volt templomuk, hogy megfelelően vehessenek részt az istentiszteleten; inkább birkaólnak lehetett nézni a fakunyhót, ahol összejöttek."

20 Winkler neve akkor már nem volt ismeretlen, ezért is hívták meg plébánosnak a bonyhádiak: „...Nekünk nem hiányzik más csak egy gazda, aki fölépíti templomunkat.. ."

21 A templom fölépült, de az építés tíz évig tartott. E tíz év tele volt küzdelemmel a földesurakkal meg a néppel, hogy a nagyszerű terv megvalósuljon. A földesurak a templom telkét illetően nem tudtak megegyezni; a robotmunkával amúgy is túlterhelt lakosság pedig nem akarta a kézi-napszámot az építésnél teljesíteni, még kevésbé a fuvarokat adni. „. . . Ha háromszor vagy négyszer annyi pénzem lenne, sem volna elég. A köveket, mielőtt Bonyhádra szállítanák őket, ki kell fizetnem. A szállítás lassúsága és hanyagsága azonban nagy kárt okoz. A bányamunkások ugyanis közben másnak adják el az általam egyszer már kifizetett köveket... Ha ugyanis tíz kocsit rendeltek ki, hat jelent meg. Mészhordásnál a részeges kocsisok a mész egy részét elszórják; amit egy nap alatt kellene elhozni, egy hétig hordják. Az oltásnál vagy nincs elég robotos, vagy nincs víz. ... És az a szomorúság, amit naponkint el kell viselnem a segédmunkások hanyagsága miatti! Hányszor kellett a kőmiveseknek 15 Gödrei pléb. tört. 10. o. 16 Szakadáti pléb. tört. 22. o. 17 E jegyzőkönyveket „vizátoknak" mondjuk. A 18. sz.-ban 1721, 1729, 1738-42, 1754-57, 1776, 1782-83. években a pécsi püspök, ill. az exempt plébániákon 1732, 1754 és 1775-ben végeztek, végeztettek vizitálást. Ezek az okmányok a Pécsi Püspöki és az Esztergomi Prímási Levéltárban, ill. egyeseket a plébániákon lehet megtalálni. 18 Gödr. pl. tört. 95. o. - Itt templom 1797-98. években készült el. 19 Gödrei Halottak anyakönyve I. k. 117. lap és Gödr. pl. tört. 80. o. A gödrei templom építését (1766-1773) Winkler Szakadatról pénzelte. ™ Bonyhádi pl. tört. 21. o. 21 Szakadáti pl. tört. 90. o. „... es fehlet uns nichts anderes als ein Bauherr

...