Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1989. (Pécs, 1989)

Tanulmányok és források Baranya XIX. és XX. századi oktatás- és művelődéstörténetéhez - KOMLÓSI SÁNDOR: Fejezet a pécsi óvodák történetéből

terjesztő egyesületi tog, 44 éves, nős, 4 gyermek atyja; segédei: neje és Werner Lina kisasszony; Városi óvodává tétele még nem sikerült; noha a tulajdonos azt több ízben kérte."

54 Néhány eddig nem ismert adalék mellett ebben a közlésben is van tévedés (ez a harmadik magánóvoda). Daróczy Zsigmond pécsi püspökhelyettes, kanonok és pápai prelátus, aki a Terjesztő Egyesület alapító tagja

55

, az Egyesületnek 105 ft. alapítványt adott magyar földtehermentesítési papírban.

56 A pécsi kisdedóvoda és a katholikus legényegylet fölsegélyezésére jótékony célú táncvigalmakat rendeznek.

57 A Terjesztő Egyesületnek Pécsett rendes tagjai: Barankovics Antal kanonok

58

, Liszka Gabriella nevelő

59 és Szigriszt József óvodatulajdonos.

60 1866-ban megjelenik a Kalauzban Rapos Józsefnek, a „Kisdedóvó intézeteket Magyarországban terjesztő egyesület" képezdéje igazgatójának cikke, melyben beszámol arról, hogy az 1864 és 1865 év új óvodák létesítésében igen meddő volt, szükséges lenne az alkotmány helyreállítása és apostoli királyunk megkoronázásának örök emlékére kisdedóvó intézeteket fölállítani, ezekben a képezdékben van többféle méltányos igényeket kielégítő képzett és képzést megkezdett egyén. Cikkében felsorolja a keletkezésben lévő óvodákat, Baranyában ilyenekként említi a mohácsi, a Pécs-bányatelepi és a pécsváradi óvodát.

61 A negyedik pécsi óvoda a pécs-bányatelepi, melyről P. Szathmáry ezt írja: „1866. aug. 1-én Pécsbányán állított óvodát a kőszénbánya tulajdonos és a gőzhajó és pécs-mohácsi vasut-társulat a bányamunkások gyermekei számára.

62 Rapos ezenkívül még közli azt is, hogy ennek vezetésével ideiglenesen az itt meghalt Trefil tanító özvegyét bízták meg.

63 Erről az óvodáról bővebben írt a Kalauz. Schroll József bányakormányzót érdekli az ifjúság jó nevelése, foglalkozik ezzel a kérdéssel, ezt bizonyítja az 1865-ben történt alapítás. „Alig akarjunk hinni a szemünknek, midőn a még csak augusztusban megpendített és a magasabbra emelkedni nem tudó köznépünk ellenkező véleményévei találkozó kisdedóvoda eszméjét egy pár nap alatt megtestesülve láttuk és a szép gesztenyepark közepén egy tágas, 4 szobával ellátott épületet felépítve nem csekély megilletődéssel szemléltük, s hallottuk, hogy ezen intézet még az idén, Szigriszt József ur pécsi kísdedóvódájóban kiképzendő tanítónő vezetése alatt leszen megnyitandó, ahol a számos 3—6 éves korú kisdedek a munka által elfoglalt szülék könnyítésére, de főképp, hogy a rossz példák látásától távul tartassanak s zsenge korukban vallásos és erkölcsös nevelésben részesülve becsületes honpolgárokká neveltessenek - egész napot töltendnek."

64 54 Rapos József: Brunswick Teréz grófhölgynek, a legnagyobb magyar honleánynak élete és műve, vagyis a köz-alapnevelésügy múltja és jelene hazánkban. Pest, 1868. 135. old. 55 Rapos J. i. m. 276. old. 56 Kalauz, Pécs, 1866. III. évf. 9. sz. dec. 3. 71. old. 57 Kalauz, Pécs, 1866. III. évf. 13. sz. dec. 31. 102. old. 58 Rapos J. i. m. 283. old. 59 Uo. 285. old. 60 Uo. 286. old. 6Í Kalauz, Pécs, II. évf. 1866. febr. 9. 19. sz. 293-295. old. 62 P. Szathmáry Károly i. m. 87. old. 63 Rapos J. i. m. 151. old. 64 Kalauz, Pécs. 1865. 2. sz. okt. 13. 21. old \