Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1989. (Pécs, 1989)

Tanulmányok és források Baranya XIX. és XX. századi oktatás- és művelődéstörténetéhez - KOMLÓSI SÁNDOR: Fejezet a pécsi óvodák történetéből

arról is, hogy működése során az óvoda többször költözött más házba. Valószínűsíthető, hogy ebben is az anyagiak játszottak döntő szerepet. Németh cikkéhez kapcsolódva nyilatkozott erről az óvodáról Szigriszt József is, a fiatalabb testvér, a harmadik pécsi óvoda alapítója és vezetője.

13 az általam 40 évvel ezelőtt létesített óvóintézet volt Pécsett az e/ső (kiemelés az eredetiben) szorosan vett kisdedóvó intézet, mely a kisdedóvás ügyét szakszerűen fölkarolta." Megállapítja: „...igaz, hogy voltak korábban is óvodák, de a 40-50-es években mindazon magánintézményeket, melyekben a 7 éven aluli gyermekeket foglalkoztatták: óvodáknak nevezték. Pedig csak névleg voltak azok, mert ezek egytől-egyig mind előkészítő iskolák voltak, melyekben a gyermekeket írni, olvasni, számolni és kötni tanították. Szigriszt János intézete szintén ilyen előkészítő iskola volt." A 40-es évek közepén a pesti kisdedóvóintézet neves igazgatója, Ney Ferenc. néhány óvoda meglátogatása során meg is fogalmazta azt az új szemléletet, amelyet a Terjesztő Egyesület hivatalosan is képviselt: Kisdedintézetben, mellyel apró ismeretek gyűjtésével csak előkészít a' jövendő valóságos tanulásra, tudást vadászni értetlenség. Itt meg kell elégedni azzal, hogy a' kisdedeket saját gyermeki elemökben boldogoknak, 's jó szoktatások által erkölcsiségre, vallásos érzelemre, Hiedelemre, rendre, tisztaságra stb. vezéreltetve tapasztaljuk". „. .. ha a szülék csak azért küldik kisded intézetbe az apró gyermekeket, hogy ott mindjárt olvasni, írni tanuljanak, ... bizony nem ígérhetni sükeres jövőt a kisdedóvásnak." A „nagylelkű emberbarátokéhoz, a „nemes szívű pártfogók"-hoz így szól: „Ne engedjétek a' kisdedóvó intézeteket tanulásra kényszerítő tanodákká törpülni."

14 Úgy látszik, hogy az 1850-es évek végére az illetékesek Pécsett is elfogadták a fenti alapelvet, ugyanis a pécsi tanács ülésében 1858. május 10-én hivatalosan megállapították: „Miután a Pécsett fennállott Kisdedóvó Intézet úgy mint eddig létezett, a kisdedóvás eszméjének távolról sem felelt meg".

15 Ugyanezt fogalmazza meg a C/rk György megyéspüspöknek küldött tanácsi irat: „Kisdedóvoda az ezen intézetekkel összekapcsolt eszmék foganatosíthatásának meg nem felelt, s e miatt annak egyelőrei megszüntettetése felsőbb helyi rendelet folytán elrendeltetett volna .. ."

16 A püspök a Tek. Pécsvárosi Császári Királyi Polgármesteri Hivatalnak címzett válaszlevelében ezt írja: „.. .a Tek. sz. kir. Pécs Városa nagyérdemű tanácsának véleményében tökéletesen osztozván..." (uo. a 1265/1858. püspöki számú irat). Ez az alapállás nyilvánul meg akkor is, amikor Szigriszt József magántanító óvoda létesítésére kért engedélyt és a pécs-püspökmegyei hatóság pótlólag kéri igazolni, hogy ő, képességi bizonyítvánnyal bír ily intézetet sikerrel vezényelhetni; minő bizonyítvány a tisztelettel visszacsatolt irományok közt nincsen, ama bizonyítvány a végzett képezdei folyamról, a kisdedóvódára nézve elégtelen lévén, mert eme kisdedekkel egészen más elvek szerint kell elbánni, mint a nagyobbakkal."

17 13 Kisdedóvó Pécsett 40 évvel ezelőtt. (Szigriszt József írja Német Béla közleményére). Pécsi Napló, 1900. július 27. 3. old. 14 Ney Ferenc: Egy kis utazás 's néhány szó a' kisdedóvás ügyében. Társalkodó, 1845. Pest, július 6kán. 54d. szám. 213-216. old. - Az idézetek sorrendben a 214, 215 és 216. oldalról valók). 16 BML Pécs város tanács iratai 3934/VIl.d.1858. - A kisdedóvó iránt. Előadatott 1858. máj. 10./1763 jksz.) Városi tanács átirata tek. s főtisztelendő káptalannak 1858. jún. 8-i keltezéssel. 16 BML. Pécs város tanács iratai 5554/Xd.1858. júl. 15-én kelt levele Tanácsnak Girk György megyéspüspöknek. 17 BML. Pécs város tanács iratai 6261/Xb/i 1859. Girk György püspök 1859. aug 27-én kelt válasza Szigriszt József óvodaalapítási kérésére.