Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1989. (Pécs, 1989)

Tanulmányok és források Baranya XIX. és XX. századi oktatás- és művelődéstörténetéhez - RAJCZI PÉTER: A Miasszonyunkról nevezett női Kanonok Rend pécsi róm. kat. tanítónőképző intézetének története 1895-1948

Ilyen igazgatói értekezletet hívott össze Paios Bernardin 1944. március 20-án (hétfő) is. Közben 19-én (vasárnop) megtörtént Magyarország német katonai megszállása. Ezen a vasárnapon a Belvárosi Katolikus Körben nagyböjti műsoros est keretében énekelt volna a pécsi pedagógusok énekkara. Erre a műsoros estre egyébként a képző tanulói is hivatalosak voltak. A műsor megkezdése előtt Pálos Bernardin megjelent a Katolikus Körben és a pedagógus énekkar vezetőjének kijelentette: „Ma, amikor az egész országunkat ellenség szállta meg, magyar pedagógus nem énekelhet, itt sem maradok." fgy az énekkar szereplése elmaradt. A másnapi - már jóval előbb összehívott igazgatói értekezleten valamennyi középiskola - így a Magyarországi Németek Szövetsége (Volksbund) pécsi gimnáziumának igazgatója is - jelen volt, Pálos tanker, kir. főigazgató bejelentette: „Mindenki előtt ismeretes, hogy Magyarország néhány óra óta idegen megszállás alá került, önállósága elveszett, kormánya nincsen, az államfő akadályozva van akarata nyilvánításában. Hazánk még soha — sem a tatárdúlás sem a török hódoltság alatt - ilyen súlyos helyzetben nem volt, mert mindig volt legalább egy-egy országrész, ahol élt a magyar önállóság, most pedig az egész haza idegen megszállás alá került." Utasította továbbiakban az igazgatókat, oktassák ki növendékeiket a német katonasággal való érintkezésre: a tanulók az idegen katonákkal ne barátkozzanak, kerüljék a velük való érintkezést, és csupán megszólítás esetén adjanak rövid, komoly válaszokat. Arra a kérdésre, hogy mi a teendő az ifjúság részéről a tüntetés látszatával kitűzött nemzeti színű kokárdát illetően, a főigazgató határozottan kijelentette, hogy a nemzeti színeket levétetni, illetve azok viselését eltiltani semmi körülmények között sem hajlandó - rögzíti a jelen volt igazgatók, köztük Rónaky M. lolánta, a tanítónőképző igazgatója által aláírt jegyzőkönyv. Kramer Jakab pécsi körzetvezető - az iskola igazgatójának jelentése alapján - Pálost a miniszterelnökségen feljelentette. Komolyabb következménye az ügynek ekkor nem lett (majd október 15. után fogják internálni.)

59 Természetesen a zárda jelen volt két igazgatója (a képző és a gimnázium) iskolájában ennek megfelelően járt el, vigyázva arra, hogy esetleges érzelmi megnyilvánulások nagyobb bajt ne okozzanak. Igyekeztek a lehetőségeik szerint elsősorban élelemmel segítséget adni a zsidótörvények miatt üldözött tanulóiknak és azok családjának, ill. a zárdában politikai üldözötteket mentettek is. Nagyobb mértékben helyezett el származásuk miatt üldözötteket a püspök az egyházi irányítás alatt működő és Mirbach Júlia igazgatása alatt álló róm. kat. gazdaasszonyképző iskolában, amelynek internátusa ekkor kihasználatlan volt, és ahol „menekült és irataikat elvesztett apácák" címen sikerült többeket megmenteni.'

60 A zárda anyagi javakkal nem rendelkezett, a szőlejét is ajándékba kapta, és teljesen a tandíjakból — illetve ehhez járult még Zichy püspök idejében szerzett személyi államsegélyekből - tartotta fenn magát. A fokozódó drágaság, infláció anyagi nehézségekkel járt. Mivel a tanítást 1944 októberében be kellett fejezni, a rendtagok engedélyt kértek arra, hogy növendékeket instruálhassanak és ezáltal 59 Az eseményeket a pécsi középiskolai igazgatók 1945-ben írásban rögzítették és aláírásukkal hitelesítették. Pálos Bernardin ellen tett feljelentést a minisztérium hivatalosan közölte a főigazgatóval. (Egykorú feljegyzés a szerző birtokában.) 60 Mirbach Júlia szóbeli közlése 1945-ben. írásbeli utasítás — mint általában az ilyen ügyeknél - nem készült, de ez belső körökben köztudomású volt.