Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1989. (Pécs, 1989)

Tanulmányok és források Baranya XIX. és XX. századi oktatás- és művelődéstörténetéhez - RAJCZI PÉTER: A Miasszonyunkról nevezett női Kanonok Rend pécsi róm. kat. tanítónőképző intézetének története 1895-1948

és Tanítónőképző Intézete" iskolában. Az iskola tanulólétszáma a következőképpen alakult 1920 és 1944 között: 1920/21 1921/22 1922/23 1923/24 1924/25 1925/26 1926/27 1927/28 1928/29 1929/30 1930/31 1931/32 1932/33 114 77 53 49 67 81 112 124 144 167 176 170 171 1933/34 1934/35 1935/36 1936/37 1937/38 1938/39 1939/40 1940/41 1941/42 1942/43 1943/44 168 172 174 171 159 166 169 172 184 197 249 1920 és 1944 között az iskola 656 tanítónői oklevelet adott ki. Mivel pedig ezek az okleveles tanítónők elsősorban Baranya és Tolna megyéből valók voltak, nyugodtan megállapíthatjuk, hogy a zárda nevelésének hatása jelentősen éreztette hatását ezen a területen.

51 Már az első világháború után szokásba jön, hogy Magyarország jobb megismerése céljából tanulmányi kirándulást szerveznek. Mint minden megmozdulásnak, ezeknek a tanulmányi kirándulásoknak a célja is kiemelten nevelési jellegű volt. Jellemző kirádulást bonyolítottak le 1938. szeptember 18-26. között már - akkor még nem gyakori formában - autóbusszal. (Kaposvár, Balaton, Székesfehérvár, Budapest, Miskolc, majd az Alföldön keresztül Dunaföldváron át haza.) Budapesten alaposan tanulmányozták a főváros egyedülálló intézményét - a Pedagógiai Szemináriumot - amely akkor a főváros által fenntartott iskolákban dolgozó pedagógusok rendszeres továbbképzését szolgálta. (Ennek mintájára merült fel egyes megyeszékhelyeken is ilyen jellegű szemináriumok létesítésének gondolata.)

52 ' A tanítónőképző intézetek szakiskolai jellegéből fakadóan természetesen igen nagy súlyt helyeztek a gyakorlati kiképzésre. Ezt a célt szolgálták a (hospitálások, mintatanítások és a növendékek előkészítése a tanításra, azoknak megbeszélése, végül a bírálat és pedagógiai gyakorlatok. A III., IV. és V. osztály tanulói naponként felváltva hospitáltak az I—VI. osztályú, részben osztott gyakorló iskolában a pedagógia tanártól kapott szempontok alapján. A hospitálási feladatok mindig az elméleti tanulmányokhoz kapcsolódtak. Ezek a feladatok azonban nem foglalták le a hospitáló növendékek minden idejét, hanem szabadon is szemlélhette a gyakorló iskola munkáját s a tanulók spontán megnyilvánulásait. Egyben segédkeztek a gyakorló iskola vezetőjének. Fogadták az érkező tanulókat, felügyeltek rájuk. Az V. osztályos növendékek előkészítették a tanszereket, segédkeztek a dolgozatok átnézésében, a haladási és mulasztási napló vezetésében. A III. osztályos növendékek megfigyelései lélektani és logikai tanulmányikat szolgálta, a IV. osztályosok neveléstani, didaktikai és gyermektanulmányi problémákat vizsgáltak, végül az V. évesek tételei gyermektanulmányi, általános neveléstani, didaktikai és adminisztratív természetű kérdések voltak. Megfelelő előkészítés után a IV. osztályos növendékek a gyakorló iskola I—II. osztályában háromszor, az V. évesek a 11—VI. osztályokban hat-hétszer tanítottak. 51 Értesítő, 1944. 52 Uo. 1938.