Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1989. (Pécs, 1989)

Tanulmányok és források Baranya XIX. és XX. századi oktatás- és művelődéstörténetéhez - RAJCZI PÉTER: A Miasszonyunkról nevezett női Kanonok Rend pécsi róm. kat. tanítónőképző intézetének története 1895-1948

házat a hozzátartozó kerttel együtt a zárdának adományozza. Ennek az örökösödési szerződésnek az értelmében létrejött az „Erreth Jolán" alapítvány, amely az iskola államosításával szűnt meg. (Ez az épület a mai Szent István tér 6. számú ház.}30 1917. szeptember 17-én a Veni Sanctet a szokásos formában megtartják. A mind nagyobb tüzelőhiány miatt azonban a VKM rendeletére december 19-től február 4-ig szünetelt a tanítás. Közben Pécsett 1918. május 20-án kirobbant a katonai felkelés. Ez azonban a tanítást nem nagy mértékben akadályozta. A tanítás június 15-ig, illetve az elemi iskolákban június 22-ig tartott. De a háború további áldozatot követelt anyagiakban is. A már elvitt két harangon kívül leszerelték az orgona fémsípjait, valamint a torony rézfedelét. Ez utóbbit aztán eternittel (azbeszt, cement vegyülettel) pótolták. „Ezért van szép, ezüstfényű tornyunk" - jegyzi meg keserűen a zárda történetírója.

31 A zárda iskoláinak nagyarányú bővülése szükségessé tette a további építkezéseket. Ehhez Zichy püspök az egyházi javak nagymértékű felhasználásával járul hozzá és emellett egyes egyházi javadalmasok is nagyobb összegeket adnak. A háborús események miatt azonban ez az építkezés elakad, és majd csak a háború befejezése és a lezajló infláció után folytatódik. Az 1918-as évet a rendház historikusa „szenvedéssel teljes év"-nek mondja. Hozzájárul ehhez a sokféle betegség mellett az akkor kirobbant „spanyol"-járvány is, amely a tanítónőképző növendékei között is felütötte a fejét. De csak egy rendtag halt meg, aki azonban már előbb is tüdőbajban szenvedett. 1918. november 14-én értesült Pécs lakossága - és így a zárda is —, hogy Pécs szerb megszállás alá kerül. December 31-én még megérkezik a VKM 39 472/1918. számú rendelete, amely az igazgató december 20-án kelt felterjesztésére válaszol: A magyar tanintézetek, és így a tanítónőképző is, hogyan viselkedjék az újvidéki „Narodna Uprava" követeléseivel szemben. A VKM szerint az államsegélyre vonatkozó adatokat kiszolgáltathatják. Egyben ajánlja a miniszter, hogy a pécsi tanítóképző tanárai a ki nem kerülhető kényszer nyomása alatt valamely hazai szerb nemzeti tanács előtt fogadalmat tehetnek, azonban nem tehetnek esküt a szerb királyra vagy az államra. Hivatali kötelezettségeiknek tegyenek eleget mindaddig, amíg annak teljesítésében meg nem akadályozzák — mondja a Lovászy aláírású rendelet.

32 A szerb megszállás alatti eseményekről a zárda lakói csak közvetve értesülnek.

33 A Tanácsköztársaság eseményeiről sem találunk feljegyzéseket. (Legfeljebb Fáber vallásügyi népbiztosról emlékeznek meg, aki „aposztata premontrei szerzetes" és „a szerzetesrendek nagy ellensége".) 1919. december 18-tól február 3-ig a tanítás tüzelőhiány miatt szünetelt, utána az ún. spanyoljárvány pusztított úgy, hogy kb. 5 hónapon keresztül volt csak tanítás. Külön problémája volt a pécsi rendháznak az, hogy még a háború előtt a már említett franciaországi kultúrharc során Törökbálinton telepedett le a Miasszonyunkrend több nővére, és ott iskolát tartottak fenn. Ehhez az iskolához a pécsi rendház is adott kisegítő tanárokat, de jól felhasználták arra is, hogy a francia nyelvben gyakorolják egyes tanárok magukat. Most ezt a zárdát a francia apácák elhagyni készültek azzal, hogy visszatérnek a hazájukba. A zárda átvételét 30 Uo. 1916. november, 31 Uo. 1918. május. 32 Uo. 1918.. december 31. 33 Az iskolákkal kapcsolatos események részletesebben a História Domus Ciszt.-ben olvashatók.