Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1989. (Pécs, 1989)

Kormányzattörténeti tanulmányok a XIX. sz.-i Baranyáról - TEGZES FERENC: Baranya vármegye Közigazgatási Bizottságának „különleges alakulatai" (II. rész)

mivel az útadó, az 1890:1. tc. 23. §-a értelmében, az előző évi állami adó alapján kerül kivetésre, igy az 1899. évi útadója az 1898. évi állami adó arányában került kivetésre. Az 1899. évi állami adója arányában majd az 1900. évi útadókivetésnél kerül figyelembe vételre.

38 Oőry József újdombóvári lakos megfellebbezte a terhére Jógának községnél az 1897. évre előírt 2,40 ft útadót, amit már befizetett. Kérte visszatérítését, s ugyanakkor kérte azt is, hogy írják le az 1898. évre előírt, de még be nem fizetett 2,44 ft útadóját. A Felszólamlási Küldöttség 1900. augusztus 14-én helyt adott a fellebbezésnek, mert ezek az útadók a cselédjei kereseti adója után kerültek kivetésre. S mivel a cselédek mentesek voltak az útadó fizetés alól, s helyettük gazdáikat sem terhelte ez a kötelezettség, leírandó az útadó. Beigazoltnak látta a küldöttség azt a tényt is, hogy az 1897. évi útadót az elévülési határidőn belül kifizette Oőry József, ezért annak visszafizetését is jogosnak ismerte el.

39 Szintén a cselédek kereseti adója után kivetett útadóval kapcsolatos az 1900. december 11-i döntés, amikor a bellyei főhercegi uradalom jószágigazgatósága által kért útadó kivetési helyesbítést tárgyalták. A kérelemnek helyt adott a Felszólamlási Küldöttség, s az uradalom útadóját 16 680,82 koronáról 14 824,79 koronára mérsékelte, s a különbözet leírásának végrehajtására a megyei számvevőséget értesítette. Indoklás, hogy az útadó kivetés alapjául szolgáló állami adóba belefoglalták az uradalmi cselédek I. osztályú kereseti adóját is. Ezért az útadóból ezen a címen 205,29 koronát leírtak. Még egy hibát elkövetett az adókivető hatóság. Az uradalom birtokához tartozó Sarok község után fizetendő állami adót, 16 507,82 koronát ugyanakkor felvette a szintén uradalmi birtokot képező Ivándárda község állami adójánál, s így az uradalom kétszeresen fizette ezek után az útadót. A fellebbezésnek helyt adván elrendelték az arányosan eső 1650,78 korona útadónak a leírását. A két leírt útadó együttesen 1856,07 koronát tett ki.

40 Ugyanezen a napon tárgyalták hg. Esterházy Miklós dombóvári uradalmának a kérését. Nem adtak helyt fellebbezésüknek, amely szerint Hörnyék községnél még 1898-ban törölt 116,70 korona állami adó arányában írják le az útadót, mivel ebbe az összegbe 27 korona általános jövedelmi pótadót is belefoglaltak, s annak arányában útadót nem is írtak elő, tehát nincs is mit leírni. Ugyancsak nem adtak helyt az uradalom azon kérésének sem, hogy Hörnyék, Jógának, Vásárosdombó, Meződ, Csikóstöttös és Sásd községek esetében az 1900. évre törölt földadó arányában írják le az útadót. Indoklás: „az 1900. évi állami adó csak az 1901. évi útadó előírásának képezendi az alapját, tehát annak arányában útadó még ki sem rovatott".

41 A fentiekben megemlítettünk egy felsőbírósági állásfoglalást az útadók elbírálásának hatáskörét illetően. Ott azt írtuk, hogy amennyiben az útadó elengedés méltányossági okokból történik (gazdasági csapás), azt a közigazgatási bizottság teljes plénuma tárgyalhatta csak. A gyakorlat azonban néha másképp festett. Az előbb említett Esterházy-birtok ugyanezen fellebbezése kapcsán találunk ilyen példát. Mini közvetlen útadófizetőnek, a pénzügyigazgató végzésével elemi károk címen törölt földadó arányában Hörnyék, Jágónak, Vásárosdombó, Meződ és Csikóstöttös községeknél összesen 413,43 korona útadó leírását engedte meg a Felszólamlási Küldöttség, illetve beszámítandónak ítélte meg az uradalom 1900. évi és az 1901. évi útadójába.

42 38 2/1899. Pótadóbani Felszólamlási Küldöttség jegyzőkönyve, (a továbbiakban: PFK. jkv.) 39 7/1900. PFK. jkv. 40 11/1900. PFK. jkv. 41 14/1900. PFK. jkv. « Uo.