Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1989. (Pécs, 1989)
Kormányzattörténeti tanulmányok a XIX. sz.-i Baranyáról - TEGZES FERENC: Baranya vármegye Közigazgatási Bizottságának „különleges alakulatai" (II. rész)
Jánosra rábizonyítani, hogy az udvarában talált, s a véméndi uradalmi erdőből származó cserfákat ő lopta el. így csak orgazdaságban marasztalta el, s 20 ft pénzbüntetésre, 13 ft kárnak, a tanú részére 3 ft fuvarköltség és 3 ft napidíjnak a megfizetésére ítélte. Nem fizetés esetén - határidő 15 nap - 7 napi elzárás a büntetés. Az ügyet 1889. február 4-én tárgyalta az Erdei Kihágási Bíróság. 24 1890. augusztus 11-én a siklósi járás főszolgabírójának június 18-án hozott ítéletét a „királyi ügyész véleményének meghallgatásával és annak hozzájárulásával feloldja" és újabb vizsgálat megtartására és új ítélet meghozatalára utasította a főszolgabírót. Balogh János turonyi lakos ellen az volt a vád, hogy az erdőből Kohn József tulajdonát képező farakást vitte el. Azonban a fellebbezés során elvégzett vizsgálat megállapította, hogy a vádlott a részére kijelölt s tulajdonát képező farakást viszont az erdőben hagyta, s így a „tévedés fenforgása nincs kizárva". Annál is inkább, mivel az elvitt farakás tulajdonjogáról nem Balogh Jánost világosították fel, hanem a szolgáját, aki a famennyiséget az erdőből behordta Balogh János házához. Ezért újból ki kell hallgatni a tanúkat és a szolgát. De azért is újabb tárgyalást rendelt el a fellebbviteli fórum, mert az elsőfokú erdei kihágási bíróság a vád beigazoltsága esetén is helytelenül állapította meg a büntetést. 25 A pécsi járás főszolgabírója 1894. május 25-én felmentette Tar Mihályt azon vád alól, hogy tilos úton kocsizott az erdőben. A pécsváradi közalapítványi uradalom fellebbezése folytán a másodfokú kihágási bíróság megsemmisítette az elsőfokon hozott ítéletet, kimondván, hogy az minden törvényes alapot nélkülözött és az egész eljárás szabálytalan volt. Azzal indokolta döntését, hogy a vádlott taaadó vallomására alapozta az elsőfokú kihágási bíróság a felmentő ítéletét, mellőzve minden bizonyító eljárást, s a tanúként megnevezett Simon Ferenc uradalmi erdőőrt meg sem idézték a tárgyalásra. „Minthogy pedig az eljárás általános szabályai, amaz általános elvek, melyek a büntető jogszolgáltatás egész területén érvényre juttatandók, az erdei kihágásnál is alkalmazandók, ennélfogva ezeknek figyelmen kívül hagyása és mellőzése ugyanazon következményeket kell hogy maga után vonja" — olvashatjuk az indoklásnál. 26 Lényegesnek tűnő formai hiba miatt utasította el 1897. augusztus 10-én másodfokon a Kihágási Bíróság a pécsi járás főszolgabírójának elmarasztaló ítéletét Böröcz József hosszúhetényi lakos ellen. A vád az volt ellene, hogy a pécsi püspöki uradalom „Bilinkó" nevű erdőrészében 10 liter gombát lopott. A tanúként szereplő Schmidt János uradalmi erdőőr jegyzőkönyvbe vett vallomásában csak az szerepel, hogy a vádlottat ő elfogta a nevezett erdőrészben, de a lopás tényéről nem rögzítettek semmit a jegyzőkönyvben. Ezen kívül a tárgyalási jegyzőkönyvet sem az ítélkező szolgabíró, sem a jegyzőkönyvvezető nem saját kezűleg írták alá, hanem „névaláírásuk sokszorosítás útján jutott a jegyzőkönyvre". 27 „A mohácsi járás főszolgabírója a főhercegi bellyei uradalom majsi erdőgondnokságának 126 különböző erdei kihágási ügyben tett följelentése ügyében hozott végzések ellen a nevezett erdőgondnokság által benyújtott fellebbezések következtében beterjeszti 1898. szeptember 21-én 568/erd. kih. szám alatt a vonatkozó tárgyiratokat." A mohácsi járás főszolgabírója ugyanis a fent említett ügyeket elévülés címen az eljárás mellőzésével irattárba tette. A fellebbviteli fórum, hivatkozva az erdőtörvény 86. §-ára (a büntethetőség elévülése a tett elkövetésétől szá24 2/1889. Erd. Kih. Bir. jkv. 25 10/1890. Erd. Kih. Bir. jkv. 26 5/1894. Erd. Kih. Bir. jkv. 27 1/1897. Erd. Kih. Bir. jkv.