Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1989. (Pécs, 1989)

Kormányzattörténeti tanulmányok a XIX. sz.-i Baranyáról - NAGY IMRE GÁBOR: Mohács város közigazgatása az 1860-as évek első felében

területének bírósága köteleségébe áll tekintélyének fönntartása és az, az ellen vétőknek megfenyítése, a képviselőség is ezennel komolyan megintetik, miként a hivatkozott határozatnak figyelmen kívüli hagyása mellett, kifejezéseit módosítsa, és az „önkényes" szót a tanács és egyúttal a bíróság erányában használni ne merészelje, — és a tartozó tiszteletet szem előtt tartsa."

193 A képviselőtestület sem késett a válasszal: „Karapántsi Pá/ a képviselők sorába minden esetre visszaveendő — annál is inkább, mert a tanácsnak nincs joga képviselőket a sorból kitörülni, az csak felsőbb helyen eszközöltethetik."

194 A tanács viszontválaszában ragaszkodott a végzéséhez, mert „A képviselőségnek csak a várost gazdászatilag érdeklő ügyekben lévén beleszóllása, ezen ügy pedig a tanács bírói hatalom köréhez tartozván .. ."

195 Végül is a vitából a tanács került ki győztesen és Karapántsi Pált törölték a képviselők közül. 1867-ben a tanács képviselőtestületi tagság törlési joga már zavartalanul érvényesült.

196 A képviselőségi tagság megszüntetésére úgy tűnik, hogy a tanácsnak ill. a főszolgabírónak mint joghatóságnak volt joga, arra nincs adat, hogy ilyen ügyek a királyi biztos ill. a főispán elé kerültek volna. A képviselőtestületnek sem volt szervezeti és működési szabályzata, az 1840. évi szabadalomlevél pedig keret jellegű volt, így tevékenységi köre, hatásköre nem volt pontosan és egyértelműen meghatározva. 1861-ben nem választottak népszószólót, az egyes üléseken a teljes városi tanács résztvett és Stájevits Pál városfőbíró elnökölt. 1862-ben népszószólót is választottak, néhány hónapig, május 4-ig a tanács is résztvett a képviselői üléseken, azután május 18-tól már csak a városfőbíró. Az üléseken a városfőbíró elnökölt, a jelentéseket ő, vagy a népszószóló terjesztette elő. 1864-től a városfőbíró már csak esetenként vett részt a tanácskozásokon, ezért a városi tanács 1864. január 8-án elrendelte: „Fölhozatik miként a képviselőség határozatai a beltanács tudomására soha sem juttatnak. Náray Jósef alj. Ur elutasíttatik, miszerint a képviselőségnek minden nemű határozatairól felvett jegyzőkönyvet mindenkor a képviselői gyűlést követőleg legközébbi tanács ülésbe felhozni el ne mulassza."

197 Ez a következő tanácsi ülésen meg is történt

198 és gyakorlattá vált. A képviselőket külön, előre nyomtatott meghívó cédulákkal hívták össze.

199 A képviselőtestületi üléseket reggel 8 órára tűzték ki, de gyakori volt a késés: „Sérelem kép felhozatik, miként a képviselő Urak 8 órára rendeltetvén még 9. 10. órákkor jönnek össze és ezáltal a korább érkezettek hiában várakoznak. Az összes képviselőség komolyan felhivatik, miiként a kitűzött órára pontosan megjelenjenek, és a megjelentek azonnal összeülvén a múlt jegyzőkönyvet felolvastatván hitelesítsék. "200 Az egyes határozatok megszavazása sem igen történt meg az üléseken, ezért a tanács 1864. február 26-án elrendelte: „Fölemeltetik, miként a képviselői gyűlés határozatainak hozatala alkalmával a kisebbségre vagy többségre sohasem tekint, hanem gyakran egyeseknek indítványi úgy vétetnek mint a többség által határozott. 193 BML Mohács város tan. jkv. 136/1865 (febr. 17.) 194 BML Mohács város képv. jkv. 16/1865 (ápr. 2.) 195 BML Mohács város tan. jkv. 234/1865 (ápr. 4.) 196 Uo. 260/1867 (jún. 19.) és képv. jkv. 74/1867 (júl. 14.). Igy törölték Sumán Jestó képviselőt. 197 BML Mohács város tan. jkv. 35/1864 (jan. 8.) 198 BML Mohács város képv. jkv. 14/1864 (febr. 6.) 199 Uo. 18/1866 (márc. 11.) 200 Uo. 94/1863 (nov. 16.)