Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1989. (Pécs, 1989)

Kormányzattörténeti tanulmányok a XIX. sz.-i Baranyáról - NAGY IMRE GÁBOR: Mohács város közigazgatása az 1860-as évek első felében

rövid alkotmányos év, ami az abszolutizmus válságát jelezte. 1861. november 25.— • 1865. június 8.: a Schmerling-provizórium, a birodalmi centralizáció megújítása, ugyanakkor út a kiegyezés felé. 1865. június 8.-1867. március 9.: a kiegyezés létrejöttének időszaka. 1867 és 1868 pedig a dualista kor első két éve. Jelen dolgozat a rendezett tanács újjászerveződését (1861-1862) és működését vizsgálja az 1860-as évek közepéig. Nem tér ki a rendezett tanács elleni harcra, amely 1865-től kapott erőteljesebb lendületet, és amelynek következménye a városi közigazgatás megrendülése volt. Az autonóm rendszer kora 1860. október 20.-1861. november 5. Az 1860. okt. 20-i Októberi Diploma és a vele kapcsolatos legfelsőbb kéziratok rendelték el a magyar kormányszékek (kancellária, helytartótanács), a megyei és városi önkormányzatok visszaállítását. A megyei közigazgatás újjászervezése az újonnan kinevezett főispánok feladata volt.

7 Baranya megye új főispánja, Scitovszky Márton december 10-én érkezett gőzhajón a megyébe és Mohácson szállt meg. A képviselőtestület illő üdvözlését határozta el, mert „Magyarország alkotmányosságát 12 hosszú és nyomasztó évek utáni homályból, főispány Ur eljövetele által derülni sejdítvén, és ötett a magyar ég hajnalcsillagának tekintvén; annak lehető legtisztelet teljesebb elfogadtatása elhatároztatik . . ."

8 A főispánoknak adott kancelláriai utasítás a meghívás alapján tartandó „előkészítő értekezleteket" bízta meg azzal, hogy kijelöljék a megyebizottmányt megalakító közgyűlés résztvevőit.

9 Erre, a megye szervezését tárgyaló december 18-i tanácskozmányra Scitovszky főispán utasítására a város három küldöttet választott: Haász Károly polgármestert, Fleischmann Ferenc és László József hivatalban lévő képviselőket. A képviselőtestületi ülésnek, amelyen „az eddigi, és az 1848ik évbeli még életben lévő képviselők; úgy számossabb meghivt tisztesb lakosok" vettek részt, ez volt az egyetlenegy napirendi pontja.

10 A résztvevők névszerinti felsorolása sajnálatosan hiányzik. Az állandó bizottmányt választó január 3-i megyei gyűlésre - ugyancsak a főispán levelére — Hatos Gusztáv ügyvéd főispáni biztos elnökletével tartott népgyűlés választotta meg a város küldötteit: Cselinácz Józsefet, Balatinátz Stipánt, Printz Albertet, Bárány Józsefet, László Józsefet, Stájevics Pált, Kovács Sámuelt és Auber Jánost.

11 A választottak fele volt csak kinevezett községi képviselő, ami jelezte a politikai helyzet változását. Az 1861. január 3-i megyei „ősgyűlésen" került sor Scitovszky Márton főispán eskütételére és a megyebizottmány megválasztására. A tisztújítás pedig a január 7-i állandó bizottmányi ülésen történt.

12 Mint az országban általában, Mohács kinevezett tisztviselői és képviselői is le- . mondtak. December 23-án adták be lemondásukat Scitovszky főispánnak 7 Sashegyi Oszkár: Az abszolutizmuskori levéltár. Bp, Akad. Kiadó, 1965. 78-79. p. Szabad György: Forradalom és kiegyezés válaszútján. (1860-61) Bp, Akad. Kiadó, 1967. 77-79, 105-106. p. 8 BML Mohács város képv. jkv. 176/1860 (dec. 9.) 9 Szabad i. m. 158-170. p. 10 BML Mohács város képv. jkv. 181/1860 (dec. 16.) 11 Uo. 184/1860 (dec. 24.) 12 BML Bvm. Bizottm. jkv. jan. 3-i és 1/1861 (jan. 7.) gyűlés