Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1989. (Pécs, 1989)

Tanulmányok Baranya mezőgazdasági és ipari fejlődésének történetéhez - ERDŐSI FERENC: Baranya megye XIX. sz. végi helyérdekű vasútjai

az ő határukba esik és az oda vezető „hozzájáró út" fenntartási költségeinek 1/3-át egyedül ők vállalták magukra. Bodolya község képviselőinek kérése az volt, hogy a bejárás alapjául vett két vonal alternatíva közül azt építsék meg, amely a Baranya-csatorna völgyét a legrövidebb úton szeli át és a helyi viszonyoknak a legjobban megfelel. Jánosi község azt szerette volna, ha a pálya 145/158 szelvényű szakaszát nem vezetik keresztül a falun, mert sajnálták a gyümölcsöseiket és kertjeiket, amelyeket a pálya építéséhez akart igénybe venni a társaság, meg az életbiztonság tekintetében is veszélyesnek tartották ezt a megoldást. — Baranya vármegye képviselői úgy vélték, hogy amennyiben a tervrajzon feltüntetett vonalon épülne meg a pálya Pölöske és Jánosi községeken keresztül, akkor e községeket nagyfokú árvízveszély fenyegetné, ezért az engedélyest kötelezni kívánták arra, hogy e községek személy- és vagyonbiztonsága érdekében minden lehető óvintézkedést megtegyen. - A MAV igazgatóság képviselői szükségesnek tartották, hogy a „Bakócza-Felső Mindszent" megálló helyén tervezett csatlakozó állomást 100 tengelyű vonatok befogadására alkalmasnak, 3 új vágánnyal, elsőrangú anyaggal, teljes felszereléssel, fűtőház teleppel, fordító koronggal és vízállomással építsék meg. — Kiderül a jegyzőkönyvből az is, hogy az engedélyes eredetileg Egyházbéren állomást kívánt létesíteni, azonban mivel meggyőződött arról, hogy Egyházbér község képtelen kellő anyagi támogatást adni az állomás építéséhez, és mivel mind a létesítendő Bakócza-Felső Mindszent, mind a Magyarhertelend nevű állomások közel lesznek, ezért eltekint az állomás létesítésétől és beéri megállóhely építésével.

39 Daniel Ernő kereskedelemügyi miniszter 1895 őszén terjesztette fel Ferenc Józsefhez engedélyezésre a hév létesítését, megemlítve, hogy a tervezett pálya közigazgatási bejárása már megtörtént, és hogy a közös hadügyminiszter is nyilatkozott már, ill. hozzájárulását adta. A felterjesztés ezután ismerteti a pálya főbb műszaki adatait, az állomásokat. A vasút tényleges építési és üzletberendezési költségét 880 000 frt-ban, vagyis pályakilométerenként 46 809 frt-ban adta meg, melyből forgalmi eszközök beszerzésére 56 400 frt-ot, tartalékalap képzésére pedig 15 000 frt-ot kívántak fordítani. Az utóbbi összegek levonásával az építési költségek 808 600 frt-ot, vagyis pályakilométerenként 43 010 frt-ot tettek ki. A viszonylag magas építési költségeket a miniszter több tényezővel indokolta. Az egyik, hogy magasak a kisajátítási költségek (átlagosan 3043 frt/km), mert drágák a pálya menti földek, a másik a pálya rendeltetéséből adódik, ugyanis a szénszállító pályát a szokottnál nagyobb teljesítményűnek kell kiépíteni, a harmadik ok, hogy a rövid (mindössze 18,8 km hosszú) pályán nagyon sűrűn kell a 6 állomást, ill. megállót kialakítani. A továbbiakban ismertette a miniszter az építési és üzletberendezési tőke menynyiségét és megoszlását, a postaszállítás fejében kapott összeget, az engedélyezési biztosítéknak az állampénztárba való befizetését és végül engedélyt kér arra, hogy a hév építésére és üzletére vonatkozó (mellékelt) engedélyokiratot az Engel Adolf és fiai cégnek mint engedélyesnek kiadhassa.

40 A felterjesztéssel a király maradéktalanul egyetértett és alig két hónap múlva, Bécsben 1895. december 28-án kelt levelében felhatalmazta a m. kir. kereskede;,í> Jegyzőkönyv. Felvétetett Magyar Széken 1894. évi augusztus 3. (Másolat 62135 96. sz.) - O. L K 229 603. cs. 1897. 2. tétel 356. alapszám I. rész. 40 Û császári és apostoli királyi Felséghez legalázatosabb előterjesztése Dániel Ernő kereskedelemügyi magyar királyi ministernek... Budapesten, 1895. évi deczember hó 11-én. (88028/III. sz.) - O. L. K 229 604. cs. 1897. 2. tétel 356. alapszám II. rész.