Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1989. (Pécs, 1989)

Tanulmányok Baranya mezőgazdasági és ipari fejlődésének történetéhez - ERDŐSI FERENC: Baranya megye XIX. sz. végi helyérdekű vasútjai

A MÁV által üzemeltetett helyiérdekű vasút Az elkészült vasút üzemeltetője a MÁV lett. Az üzemeltetés („üzletkezelés") feltételeit a szentlőrinc-nasici hév és a m. kir. államvasutak igazgatósága közötti 1895. április 18-án 22755. sz. alatt kelt szerződés szabályozta. A MÁV ebben többek között arra vállalt kötelezettséget, hogy megfelelő bevételi hányad fizetése ellenében saját személyzetével és költségén teljesiti az összes üzleti szolgálatot, konkrétan az általános igazgatási, pályafelügyeleti és pályafenntartási, a forgalmi és kereskedelmi, a vonatmozgósítási és anyagkezelési szolgálatot, valamint a járművek fenntartását, külön kitérve a postaszállításra. A kereskedelemügyi miniszter ellenőrzési és felügyeleti jogát érintetlenül hagyva a MÁV jogot kapott a pálya építésének ellenőrzésére, méghozzá a hév költségére, mint ahogyan a személyzetnek a pályához telepítési költségeit is a hév vállalta. A két szerződő fél abban is megállapodott, hogy az üzletbe átadott, ill. átvett vasútvonal eszközeire, berendezésére, és felszerelésére vonatkozóan a műszaki felülvizsgálatról felvett jegyzőkönyvekben konstatált állapotot ismerik el kötelezőnek, ezért külön leltár felvételétől eltekintenek. A hév rt.-ot terheli a kötelezettség azokra a pótépítkezésekre, átalakításokra, kiegészítésekre vagy leltárszaporításokra, amelyek a jövőben az üzlet és a forgalom akadálytalan lebonyolítása, közérdekből, ill. hatósággal (pl. a közegészséggel és közbiztonsággal, a vízlevezetéssel stb.) kapcsolatos intézkedések céljából és amelyek a vis maior esetén keletkező károk megakadályozására szükségesnek mutatkoznak. A szerződés szerint a hév rt.-nak kell viselnie a háború, lázadás és földrengés folytán a vasútban előálló károkat, míg a természeti elemi eseményekből származó károk költségeit az államvasutak viselik, ha a MÁV-ot megillető önkezelési hányadnak az 5%-át meg nem haladják. Az államvasutakat az üzleti szolgálat ellátásáért a különféle levonásokkal kisebbített szállítási bevételek 50%-a illeti meg. Ugyanakkor a hév rt. megosztás alá nem kerülő bevételét képezik a hév saját állomásain levő vendéglők, raktárak, rakhelyek s a pályához tartozó földterületek után befolyó bérösszegek, valamint saját állomásainak távirdai bevételei és általában a hév üzletéből és állapotából folyó mindennemű nem szorosan vett szállítási bevétel. A vasút forgalmának bonyolításához szükséges forgalmi eszközöket a mozgópostakocsik kivételével a MÁV bocsátja rendelkezésre, ennek fejében a hév köteles minimum 20 000 K-át fizetni a MÁV-nak és fedezetéül 400 ezer K-t a MÁV tulajdonába bocsátani. A szerződés időtartamára a hév a személy-, poggyász-, gyors- és teheráruforgalomban a díjszabási jog gyakorlását teljesen a MÁV-ra, ill. az államra ruházza, tehát a MÁV igazgatóság a díjszabásokat a hév vonalain saját belátása szerint állapítja meg. A hév vasútra az államvasutak díjszabását alkalmazzák, - a csatlakozó állomásokon való megszakítással. A hév felhatalmazza a MÁV-ot szerződéskötésre idegen felekkel a hév állomásaihoz vagy nyílt vonalaihoz csatlakozó ipar-, vontató stb. vágányok, ill. vasutak kiépítése és üzletben tartása iránt; az ekkor felmerülő költségek a MÁV-ot fogják megilletni. A MÁV nem tarthat igényt semminemű anyagok, berendezési, felszerelési tárgyaknak mint önkezelési küldeményeknek a szállítására. Viszont a MÁV üzleti céljaira rendelt bárminemű anyagoknak és felszereléseknek a hév vonalon való szállításakor a szerződésben részletesen felsorolt díjtételek alkalmazandók. Szabályozták a kedvezményes és ingyen jegyek kiadását is a szerződésben. E szerint a hév-nek joga van saját vonalára érvényes, névre szóló, legfeljebb 25 db éves szabad menetjegyet engedélyezni, minden egyéb kedvezményes jegyet csak a MÁV, ill. a magyar állam engedélyezhet. - A felügye-