Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1989. (Pécs, 1989)

Tanulmányok Baranya mezőgazdasági és ipari fejlődésének történetéhez - ERDŐSI FERENC: Baranya megye XIX. sz. végi helyérdekű vasútjai

kevésbé terhelje az építés, azt tanácsolta, hogy meg kell várni, míg az állam a szakminisztérium által az építését elhatározza, mert akkor már csak hozzájárulást kérhet a megyétől, azt viszont meg kell fizetnie Baranyának. - Egyébként akkor még az sem volt eldöntve, hogy 400 000 frt-ért kizárólag közúti forgalmat bonyolító hidat, vagy egymillió frt-ért közúti-vasúti (vegyes forgalmú) hidat építsenek-e, csak abban egyeztek meg a vélemények, hogy vasszerkezetes legyen. Mindenesetre 1893 elején a szlavóniaiak többet tettek a híd létesítése érdekében, mint a baranyaiak. Az Okaurak Lewin verőcei alispán által összehívott megyegyűlésen az alábbi összegeket ajánlották fel a híd építéséhez:

25 - egyes érdekelt községek és magánosok 25 000frt-ot - özv. Majláth grófnő 50 000 " - Verőce megye 50 000 Jó egy hónappal később Szily László Baranya megyei alispán kérésére adott államépítészeti hivatali szakértői vélemény szerint a híd műszaki előmunkálataihoz legalább 20 000 frt kell, az építési költségét pedig kb. 1,5 millió frt-ban, tehát az egy hónappal korábbinál jóval nagyobb összegben állapították meg. Az alispán úgy nyilatkozott, hogy a megyei útalapot nem terhelhetik meg az óriási előmunkálati kcWtséggel, továbbá mint ésszerűtlenséget elutasította, hogy az előmunkálati költségeket kizárólag Baranya megye viselje, amikor véleménye szerint a híd elsősorban Szlavóniát, másodsorban Somogy megyét érdekelte és csak ez után Baranyát. Ezért az alispán előterjesztésére az állandó választmány, majd a megye közgyűlése kimondta, hogy nem áll érdekében az aránytalanul nagy terhet viselni és ezért megtagadta a hozzájárulást. Ezt a közgyűlési határozatot Siklós nagyközség és dr. Külley Zoltán megyebizottsági tag megfellebbezte. Erre a kereskedelemügyi miniszter a Baranya megyéhez intézett leiratában

26 felszólította az illetékeseket, hogy igazolják, a tervezett híd csak Horvát-Szlavónország, avagy részben Magyarország területére esik-e és erről térképeket, okiratokat is kér. Egyben azt is leszögezte a leirat, hogy még abban az esetben is, ha a -híd teljes hosszában Szlavónia területére esik és ezért Baranya megye az 1890. évi L. tc. alapján nem köteles a hozzájárulásra, - már csak a Szlavóniával kialakult széles körű kereskedelmi és gazdasági kapcsolatokra is tekintettel - támogassa a megye az útalapból a híd építését.

27 A hidat természetesen úgy kellett megépíteni, hogy közben a hajózás akadálytalan legyen. Ezzel kapcsolatban a Vasúti és Hajózási m. kir. Főfelügyelőség 4293. sz. átiratában értesítette a hajósokat, hogy a Cadjavicánál épülő Dráva-híd balparttól számított III. nyílásában a szerelőállványok felállítását május 26-án megkezdik és úgy alakítják ki azokat, hogy 22 m széles szabad nyílás maradjon, a szerelőállvány alsó éle a 0 víznívó felett 727, a legmagasabb árvíz felett 250 cm magasságban legyen. Az is kiderült az átiratból, hogy a híd III. és IV. nyílásának építése idején a hídépítő vállalat a balparton, a sztárai átkelésnél a hídtól mintegy 3 km-nyi távolságban felfelé horgonyőrséget tartott fenn biztonsági okokból.

28 Magát a hídpályát úgy kellett megépíteni a V. és H. Főfelügyelőség előírása szerint (az akadálytalan hajózást biztosítva), hogy a folyó eddigi legmagasabb árvízszintje felett 6,5 m-re legyen.

29 Ma szinte hihetetlennek tűnik, hogy már a K. u. K. békeidőben gondoltak arra, 25 Pécsi Napló, 1893. február 19. 26 O. L. K 229/314/5703/1. a. 27 Pécsi Napló, 1893. március 25. 28 O. L. K 229/314/58612. 29 O. L. K 229/314/12176.