Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1989. (Pécs, 1989)

Tanulmányok Baranya mezőgazdasági és ipari fejlődésének történetéhez - ERDŐSI FERENC: Baranya megye XIX. sz. végi helyérdekű vasútjai

Volt olyan elképzelés is, hogy normál nyomtávú hév helyett keskeny nyomtávú, tehát iparvasút jellegű pályát építenek Szentlőrinc és Nasic között. 1893 januárjában nyertek ilyen jellegű pályára előmunkálati engedélyt Gelsei Guttmann Vilmos és érdektársai a belisce-kapelai hév Dolnji Miholjac melletti valamely alkalmas pontjától a Dráván és Szentiványon át a pécs-barcsi vasút Szentlőrinc állomásáig, továbbá Beliscétől Nasicig vezetendően.

12 A hivatalos nevén szentlőrinc-szlatina-nasici helyiérdekű, gőzmozdonyú vasútra 1894-ben Lukács kereskedelemügyi miniszter 51 994. sz. alatt adott ki engedélyokiratot A minisztérium az 1894. évi XXIII. tc. 1. §-a alapján megszabta e hév létesítésének feltételeit, melyek közül témánk szempontjából a következőket tartjuk kiemelésre fontosnak: Az engedélyes szalánczi Francisci Henrik kapott engedélyt és egyben vállalt kötelezettséget a kir. szab. pécs-barcsi vasút Szentlőrinc állomástól kiindulva a barcs—pakráczi vasúthoz való csatlakozással Szlatinán át az eszék-batrinai hév állomásig vezetendő pálya építésére. Elöljáróban felsorolja az engedélyokirat mindazokat a különböző törvényekben és rendeletekben biztosított jogokat és kedvezményeket, valamint az engedélyesre háramló kötelezettségeket, amelyek e vasút építéséből adódnak. Intézkedik a különféle építési (általános és rész-) tervek elkészítéséről és a minisztériumhoz való benyújtásukról. Leszögezi, hogy az engedélyokirat keltétől számított két éven belül meg kell építeni a vasutat és át kell adni a forgalomnak. Engedélyt ad a kisajátításokra. Szabályozza a többi vasutak állomásaihoz való csatlakozás módját. A vasút építéséhez és berendezéséhez szükséges tényleges tőkét 4 020 000 forintban állapítja meg, melyből az engedélyesnek a forgalmi eszközök beszerzésére 200 000 forintot kell fordítani. A tényleges tőkéből további 40 000 forintnak - a hév kibocsátási árfolyama szerinti értékben számított elsőbbségi részvényekben kivéve - tartalékként való kezeléséről rendelkezett. Az engedélyes köteles 120 000 forintnyi óvadékot (biztosítékot) készpénzben vagy óvadékképes értékpapírokban az állampénztárba befizetni, melyet a pálya műszaki felülvizsgálatának eredményétől függően adnak vissza. A hazai iparpártolás jegyében az engedélyes köteles a forgalmi eszközöket, síneket és egyéb, az építésnél és az üzletnél használandó anyagokat belföldön beszerezni. Tételesen felsorolták a személyforgalomban a legmagasabb árszabási tételeket személyenként és kilométerenként, ill. osztályonként, továbbá az úti poggyász és gyorsáru, ill. kocsirakományú teheráru tarifáját is megadta az engedélyokirat, kimondva azt is, hogy mihelyt a pálya tiszta jövedelme 3 egymást követő évben a tényleges építési és berendezési tőke 7%-át meghaladja, jogában áll a kereskedelemügyi miniszternek a díjszabásokat megfelelően leszállítani. Az engedélyesnek köteleznie kellett magát arra, hogy a vasút üzletét mindig úgy fogja vezetni, hogy díjszabási intézkedései a hazai ipar és termelés érdekeivel összhangzásban legyenek, pl. hogy az adriai kikötők felé irányuló forgalomban mérsékléseket csupán a hazai kikötők javára fog engedélyezni. Az élelmiszerek belföldi rendkívüli megdrágulása esetén joga van a ker. miniszternek azok fuvardíjait a drágaság tartamára a legmagasabb díjtételek felére leszállítani. Köteles az engedélyes a meghatározott feltételek mellett mind katonaságot, mind postát szállítani, intézkedik a távíró és távbeszélő hálózat kiépítésének feltételeiről, megnövekvő vagy éjjeli forgalom esetén a biztonsági berendezések létesítéséről. Az okirat az engedélyes kötelességévé tette egy másik vágány kártérítés 12 Pécsi Napló, 1893. január 28.