Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1989. (Pécs, 1989)

Tanulmányok Baranya mezőgazdasági és ipari fejlődésének történetéhez - T. MÉREY KLÁRA: Dél-Baranya ipara és kereskedelme a XIX. sz. második felétől az első világháborúig

zött szerepeinek még a tejkezelő, ún. schweizereken kívül „sajtoslegények" (Käsebursche), kőművesek, kovácsok, bognárok, épület- és géplakatosok, épületasztalosok, kádár, nyerges, mázoló és kötélverő. Ez az ismertető nem tér ki ezeknek az iparosoknak a bérezésére. Az 1883-ban készült leírás szerint az iparosok egy része (pl. a kovács, bognár és szíjgyártó) külön szerződéssel végezték a munkájukat, mégpedig úgy, hogy a kovácsok és a bognárok az egyes ló- és ökörfogatok száma után kapták az évi bérüket. A szíjgyártó pedig a lószerszámok javításán kívül még évente egy pár új lószerszámot is köteles volt készíteni. A szerszámok karbantartása teljesen az ő feladata volt. Az uradalmat ismertető leírás kiemelten foglalkozott a Főherceglakon továbbra is működő gépműhellyel, amely ekkor már egy mérnök vezetése alatt állt. 1901-ben az ott dolgozó munkások száma 40 fő volt. E műhely mellett az uradalom más kerületeiben újabb három gépműhelyt találunk. Ezek feladata volt az uradalom megnövekedett mezőgazdasági gépállományának javítása, karbantartása. A bellyei uradalomnak ekkor már igen jelentős gépállománya volt.

26 Meg kell még említenünk az 1875-ben ennek az uradalomnak a területén létesített szivattyútelepet is, a vízátemelő telepével együtt, amelyet 1895-ben gőzgéppel is felszereltek. Ezek működtetéséhez is képzett szakemberekre volt szükség.

27 Ezek a nagyarányú beruházások a mezőgazdálkodás modernizálása érdekében növelték az ipar munkásainak számát és az egyes üzemek gépi berendezését. Ez az uradalomismertető már utal arra, hogy az ipar egészében már ebben a kis körben is létrejött egy differenciálódás, a gépek bevezetésével a szakemberek mellett munkások tömeges alkalmazásával. Az iparról általában sokat elárul az is, hogy milyenek azok a „vállalatok", üzemhelyek, ahol a termelés folyt. Az előbbiekben már utaltunk néhány gyárszerűen működő ipari munkaihelyre. Az alábbiakban a vállalatok nagyságáról készített statisztikai kimutatásunkat tekintjük át. 3. sz. táblázat A vállalati statisztika 1900-ban és 1910-ben (A = Dél-Baranya

ban, B = Baranya megyében /Pécs nélkül/) Vállalat Terület A tulajdonképpeni iparban dolgozók segéd nélkül 1-20 20-ná! több önálló segédszemélyzet munkást foglalkoztató száma (fő) 1900-ban A szám % B szám % A szám % B szám % 1332 650 3 1649 1511 67,1 32,7 0,2 52,2 47,8 5630 3295 9 7315 7254 63,0 36,9 0,1 50,2 49,8 1910-ben 1491 749 11 1940 2048 66,2 33,3 0,5 48,6 51,4 6284 3525 29 8282 9312 63,9 35,8 0.3 47,1 52,9 Forrás: Magyar Statisztikai Közlemények 2. köt. 166-189. p. Uo. 48. köt. 2-24. p. 26 Bellye 1902., továbbá Albrecht főherceg bellyei uradalma. IX. Munkásviszonyok. 27 Bellye, 1902. Pumpenanlage.