Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1989. (Pécs, 1989)

Társadalom- és politikatörténeti tanulmányok és források Baranya Xlll-XX. századi történetéből - SZITA LÁSZLÓ: Újabb adatok az 1687. évi török elleni hadjárat történetéhez

1687. augusztus 11-13. ismeretlen szerző beszámolója a Harsányi-hegy mellett vívott csata 1687. augusztus 11-13-i eseményeiről „. . . Siklós és Pécs városok az ellenséges hadsereg hatókörén kívül esvén - melyek teréből hadművelet nem indítható - ezért elhatározták, hogy a hadsereget Siklósi provizorátus és Siklós síksághoz irányítják, mivel az védtelenné vált, a helyőrségét a hadsereghez vonták, Péccsel együtt erős őrzéséről azonnal intézkedés történt.

1 Azután, hogy augusztus 11-én a Harsányi-hegy megszerzéséért Kistotfalut

2 a hadseregünkhöz vontuk és a faluban elszállásolni készültünk, néhány török egység tűnt fel a bozótosban, akik ellen Lodron

3 horvát ezredből 300 fős csapat azonnal kirendeltetett. Az ellenség kb. 5000 fős egysége a bozótosból előtörve az előbbiekben említett horvátokat némi veszteséggel visszaszorította. őfensége Lotharingiai Károly herceg azonban a felvonuló lovasságot azonnal ellentámadásra vezényelte, s az ellenséget visszaszorították, majd szorosan nyomába szegődve üldözőbe vették. Az ellenséget további figyelembe se véve hadseregünk őrségét megerősítve, biztosított táborba vonult. Ezen estén 2 szökevény

4 érkezett. Ezek egyike közölte, hogy az ellenség ereje kb. 10 000 fő, ezt egy olasz fogoly szolga is megerősítette, mindhárman azt állították, hogy a teljes ellenség előrenyomulásban van, és a következő napon meg fognak támadni bennünket. A következő nap kora reggelén (aug.) 12-én, ugyanazon ellenség nagyszámú sátrait felverve láthattuk szemben seregünk táborával, mintegy fél mérföldre.

5 Mivel a mi oldalunkon sok bozót és bokor volt, őfensége Lotharingiai Károly úgy döntött, hogy a hadsereget közelebb vonja Siklóshoz, mivel annak szép sík területe van, ezáltal az ellenséget a bozótos területekről kicsalogathatja. Azután, hogy mi már 2000 lépést teljes előnyomulásban megtettünk, az igen sűrű bozótosból az ellenség támadást intézett balszárnyunk ellen, s ezt aznap több esetben is megismételte egészen addig, míg egy puskalövés őhercegsége, a bajor választófejedelem karját érte, de szerencsére csak kesztyűjében téve kárt, Istennek hála sebesülést nem okozott, őfensége Lotharingiai herceg 23 lovas századot, hat zászlóaljat a jobbszárnyunkról átvezényelt, ezzel egyidőben további né1 Horváth Kázmér úgy értelmezi, hogy „... Siklós és Pécs az ellenség hatókörébe esik ..." 2 Gistotwolu a szövegben. A falu augusztus 11-én élő és létező lakott helység. A hadsereg megerősíti. Ezt kell érteni azon, hogy a szövegben: „...a hadsereghez csatoltatott a Harsányi-Hegy birtokbavételéért...". Vagy: „...benne elszállásolják magukat..." 3 A szövegben Gr. (Graf) Latron. Lodron horvát lovasezred egységeiről van szó. A seregben két Lodron küzdött. Girolamo d'Lodron gróf, aki császári alezredesként harcolt és elesik 1687-ben, valamint Niccolo d'Lodron gróf, aki a horvát csapatok egyik parancsnoka az 1687. évi hadjáratban. 4 A szöveg perdöntő bizonyíték a keresztény és török sereg elhelyezkedésére. A császári táborból — Kistótfalu közvetlen térségéből, vagy fokozatosan emelkedő északi határában állva lehetséges az előttük elterülő terepen a török sereg táborát szemlélni. Tótfalu helyének identifikálására a legkitűnőbb sorok. A keresztény sereg a török táborától, amelybe Kistótfalu is beletartozott, a sík mezőn fél mérföldre álltak. Rendes német mérföld 6,2 km. Tehát az ellenség tábora 3,1 km-re feküdt Kistótfalutól. 5 überlauffen — szökevény (ti. az ellenség táborából).