Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1989. (Pécs, 1989)

Tanulmányok Baranya mezőgazdasági és ipari fejlődésének történetéhez - T. MÉREY KLÁRA: Dél-Baranya ipara és kereskedelme a XIX. sz. második felétől az első világháborúig

Baranya megye akkori 14 szövetkezete közül tehát 7 Dél-Baranya területén jött létre. Igaz, takarékpénztár ekkor csak egy volt ezen a területen: Dárdán, ez is Baranya megye hasonló intézményei között a legalacsonyabb részvénytőkével dolgozott, de nyeresége 1894-ben elérte a 13 ezer forintot és vagyona a félmilliót.

22 1896-ban az iparkamara jelentése már számontartja a Villányi Első Takarékpénztárat, továbbá a Bánon, Beremenden, Bodolyán, Csúzán, Kácsfalun, Bolmányon, Kiskőszegen, Villányban és Vörösmarton működő, részint segélyző, részint hitelszövetkezeteket.

23 Közülük Baranya megye monográfiájának szerzője különösen a vörösmartit tartotta életképesnek, bár kiemelte a Bánon és a Villányban működő szövetkezeteket is.

24 A századfordulón már pontos adatokkal rendelkezünk a terület iparában, kereskedelmében foglalkoztatottakról, illetve azok eltartottjairól. A népszámlálások adatai már a fejlődés üteméről is képet adnak. A 2. sz. táblázatunk adtait összevontan tekintve 1900-ban Dél-Baranya területén élők 11,9%-át az ipar, 1,5%-át a kereskedelem és 1,2%-át a közlekedés tartotta el. Tíz évvel később az iparból élők aránya 14,2%-ra, a kereskedelemből élőké 1,8%-ra, a közlekedésből élőké 1,9%-ra emelkedett, vagyis az iparforgalomból élő lakosság aránya 18% volt. Ugyanakkor Baranya megye egész területén (Pécs nélkül számítva, mert a nagyváros arányai torzítóan hatottak volna), 1900-ban a lakosság 16%-a, 1910-ben pedig 19,3%-a élt iparforgalomból. Dél-Baranya lakosai tehát csupán árnyalatokkal kevesebben foglalkoztak a gazdasági életnek ezzel a három igen fontos ágával, ami azért is meglepő, mert e terület települései között mindössze egy járási székhelyet találunk (Dárda). Részleteiben vizsgálva e gazdasági ágak helyzetét, előbb a statisztikai adatokat kell áttekintenünk. A 3. táblázatunk iparstatisztikája az ipar 3 fő csoportjában dolgozók számát mutatja be. Az adatok szerint a legnagyobb arányúnak a tulajdonképpeni ipar területén dolgozók bizonyulnak. Ugyanakkor azonban 1900-ban DélBaranyában a lakosság 8, 1910-ben pedig 6%-a a háziiparban volt érdekelt. A háziipar jelentősége nagyobb volt ezen a területen, mint Baranya megye egészében. A kenderszövés, fonás, általában az asszonyok által otthon végzett ipari munka jelentősebb volt itt, mint a megye és az ország területén. Ugyanakkor az iparral mellékesen foglalkozók száma is jelentős, bár hanyatló tendenciát mutat. 1900-ban 4160 fő, 1910-ben 676 fő foglalkozott mellékesen iparral.

25 A statisztikai adatok azt is lehetővé teszik, hogy pontosan megállapítsuk, miként alakult ezen a területen a tulajdonképpeni ipar helyzete és szerkezete. 22 Uo. 190. és köv. p. 23 A Pécsi Kereskedelmi és Iparkamarának jelentése az 1896. évben. Pécs, 1897. 88. p. 24 Várady i. m. 669. és köv. p. 25 A magyar korona országainak 1900. évi népszámlálása. MSK 2. köt. 166. és köv. p. - A magyar szent korona országainak 1910. évi népszámlálása. MSK. 48. köt. 2. és köv. p.