Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1989. (Pécs, 1989)
Tanulmányok Baranya mezőgazdasági és ipari fejlődésének történetéhez - KIRÁLY ISTVÁN: A szarvasmarha-tenyésztés fejlődése Baranya megyében 1848 és 1944 között
1925 91 828 15 1926 89 944 16 1927 89 275 17 1928 90178" 1929 89 264 !9 1930 92 264 20 1931 99 948 21 1932 99 1 29 22 1933 89 421 23 1934 89 712 M 1935 99 608 25 1936 93 502 26 1937 96 346 27 1938 106 922 28 1939 113 7S4 29 1942 128 279 30 1945 49 330 31 A jobbágyfelszabadítás után Baranya megyében a szarvasmarha-állomány nőtt, majd 1881-re bizonyos mértékig visszaesett. A visszaesés szoros összefüggésben volt az úri és a paraszti földek szétválasztásával, 32 valamint a krími háború óta (1853-56) tartó európai gabonakonjunktúrával. A kortársak az állomány visszaesésének okait a következőképpen látták: „A szarvasmarha-tenyésztésre a tagosítás és a birtokelkülönítés, mint országszerte, úgy e kamara területén is nagyon hátrányos befolyással volt, amennyiben a legelők szembetűnóleg megfogytak és szántóföldekké változtattak át, anélkül, hogy mesterséges takarmányok termesztése által némi pótlás kerestetnék..." „Ebből kövekezik, hogy szaporodás helyett a szarvasmarha létszáma évről évre rohamosan alább száll, annyival inkább, mert a rendén túl elterjedt borjúhúsfogyasztás a szopós borjuk jutányos eladhatását a gyakran megszoruló és könnyelmű kisgazdáknak nagyon megkönnyíti". 33 1867 és 1881 között Baranya megyében a rétek területe 19 399 kat. holddal, a legelők területe pedig 21 728 kat. holddal csökkent. 34 A természetes gyepek területének rohamos fogyása egy átmeneti válságot, visszaesést okozott. Ez a válság a parasztgazdaságokat érintette, hiszen a paraszti legelők éppen az úri és a paraszti földek szétválasztása után csökkentek, miután a közös legelőkből a földbirtokosok 15 Magyar Statisztikai Évkönyvek. 1925. Bp. 1926. 16 Magyar Statisztikai Évkönyvek. 1926. Bp. 1927. 17 Magyar Statisztikai Évkönyvek. 1927. Bp. 1928. 18 Magyar kir. kormány 1928. évi működéséről és az ország közállapotairól szóló jelentés és statisztikai évkönyv. Bp. 1930. 19 jegyzettől a 29 jegyzetig a jelzet: Magyar Statisztikai Évkönyvek. 1929-től 1939-ig. A megjelentetés helye Budapest és az évszám eggyel mindig több, mint az az év, amire vonatkozik. 30 Káposztás István: Iratok a magyar mezőgazdaság 1945. évi helyzetéről. Agrártörténeti Szemle. 1965. 1. sz. 31 Uo. 32 BML Gazdasági Egyesület iratai. 1972. 12. sz. irat. A Baranya megyei Gazdasági Egyesület jelentette a kormányzatnak: „A majdnem egészen bevégzett úrbéri szabályozások folytán a gazdasági viszonyok mindenesetre javultak." 33 A Pécsi Kereskedelmi és Iparkamara jelentése a kerületét képező Baranya, Somogy és Tolna megyéknek, továbbá Pécs sz. kir. városnak általános gazdasági, kereskedelmi, ipari és forgalmi viszonyairól 1682-ben. Pécs. 1883. 47. I. 34 Uo. A legelők általános fogyását egy sokkal későbbi irat így tükrözi vissza: „...azok a községek, amelyek az állattenyésztésre ncgyobb súlyt fektettek, még 1894 előtt felosztották a közlegelőket és azóta azokat szántóföldi művelésre használják." OL FM Levéltára. 8718. csomó. A Baranya megyei Gazdasági Felügyelőség 1927. évi jelentése.
