Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1989. (Pécs, 1989)

Társadalom- és politikatörténeti tanulmányok és források Baranya Xlll-XX. századi történetéből - VARGHA DEZSŐ: Pécs thj. város szegénysegélyezési tevékenysége a Dunántúl című napilap tükrében 1929-1944

egyéni önzést a szociális felelősségérzésnek és a szenvedőkkel való szolidaritás vállalásának kell felváltania!"

73 A fölajánlásokat rendszeresen közölte a lap, és igyekezett az olvasók érzelmeire is hatni. Ezt bizonyítja egy kisfiú levele, családja fölajánlása, amelyet - mivel nagyon jellemzőnek tartunk - a lap nyomán idézünk: „Kedves Szerkesztő Bácsi! Nagyon kérjük, szépen kérjük, ne írjanak olyan szépen és olyan sokat arról a nagy szegénységről. Nem bírjuk hallgatni ezt a sok szomorúságot. Anyuka mindennap felolvassa nekünk azokat a hosszú cikkeket, és hiába várjuk az adakozást. Hát miért nem adnak? Mindenkinek olyan kevés pénze van, mint nekünk? Tegnap még sírtunk is. Találkoztunk Vikivel. Elemista. Jól ismerjük, mert velünk is járt. Rongyos és sápadt volt. Azt mondta, hogy beteg, mert nagyon éhes. Miért nem adnak, kedves Szerkesztő Bácsi? Mi nem tudunk sokat adni, de küldünk tíz pengőt. Megkértük Anyukát, hogy ne főzzön nekünk kávét. Jó lesz a tej is. Azt is megígérjük, hogy ezt a fogadásunkat egy évig megtartjuk, és minden hónapban elküldjük a tíz pengőt, ha mások is adnak, és olyan sokat, hogy építeni tudnak egy napközi otthont a koldus gyerekek számára. Nagyon szeretnénk, ha nem kellene ilyen szomorú híreket olvasni, és éhes pajtásokkal találkozni. Nagyon köszönjük Szerkesztő Bácsi jóságát. Dt kis testvér nevében: Gyurka."

74 A lap munkatársának május 7-én nyilatkozatot adott maga Makay István polgármester is. Elsőként üdvözölte a Dunántúl újabb akcióját, majd a város erőinek minden téren való koncentrálására szólított föl. A lap a főcímében az alábbiakat emelte ki: „A segítés nemcsak erkölcsi parancs, de a sorsközösség parancsa is!" A polgármester büszkén említette, hogy az első hazai karitászház Pécsett épült föl, itt kezdeményezték a szegényügy intézményes megoldását is. Az úton való továbbhaladásra ösztönzött. Ugyanebben a cikkben közölték az egyház képviselőjének, dr. Kelemen Andor belvárosi apátplébánosnak, m. kir. kormányfőtanácsosnak a nyilatkozatát is. ö a keresztényi szeretet és igazságosság nevében sürgette a sürgős, halasztást nem tűrő megoldást. Tette ezt abból az alkalomból is, hogy a kor egyik legnagyobb jelképe, Szent István király jobbja a következő néhány nap folyamán érkezett Pécsre.

75 A Szociális Missziótársulat Pécsi Szervezete ugyanezen év november 7-én tartotta meg 20 éves jubileumi ünnepségét. Ebből az alkalomból a díszközgyűlésen megjelent Virág Ferenc megyéspüspök. A működés méltatása mellett, a jubileum megkoronázásaként bejelentették, hogy egy Szent Istvánról elnevezett napközi otthont létesít a szervezet, amely a megfogalmazás szerint „... újabb fejezetet nyit Pécs szociális életében."

76 Ilyen szellemben hirdették meg 1938. novemberében Pécsett is a Magyar a magyarért! gyűjtési mozgalmat. A nagy sajtóelőkészítéssel beharangozott akció fényes eredménnyel zárult. Nagy Mihályné, az akció irányítója a Dunántúl 1938. december 25-i számában bejelentette, hogy az akció céljaira Baranyából 100 000 pengő összeg futott be!

77 Továbbra is nagy szerepet tulajdonítottak a karácsonyi jótékony akcióknak. 1937-ben többek között a pécsi tanítójelöltek karácsonyi szeretetakciójáról közöl73 Dunántúl, 1938. május 5. 3. p. 74 Dunántúl, 1938. május 11. 4. p. 75 Dunántúl, 1938. május 8. 3. p. 76 Dunántúl, 1938. november 8. 7. p. 77 A pécsi sajtó 1938. november 3-tól december 18-ig majd" minden számában közölt híradást a mozgalom gyűjtési eredményeiről, adakozási fölhívásairól.