Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1989. (Pécs, 1989)

Társadalom- és politikatörténeti tanulmányok és források Baranya Xlll-XX. századi történetéből - VARGHA DEZSŐ: Pécs thj. város szegénysegélyezési tevékenysége a Dunántúl című napilap tükrében 1929-1944

lattal kell tudatnom, hogy az ínségakció tartama alatt olyan célra gyűjtőket, akik a gyűjtés eredményét nem szorosan vett helyi jótékonysági célra szolgálatják be, működésükben nem támogathatók." Az 1932. december 15-én kelt polgármesteri választ 1933. június 30-án egy újabb kérelemre hasonló tartamú reagálás követte.

60 A világgazdasági válság éveit követően annyival vált valamivel könnyebbé a helyzet a városban, hogy az országos gyűjtési akciókra, amelyek egy-egy területet ért természeti csapás nyomán indultak meg, legalább lehetőség nyílott gyűjtést rendezni a város polgárai között. Erről tanúskodik az 1936. április 18-án kelt polgármesteri összesítés is, amely rögzítette, hogy a Csongrád megyei árvízkárosultak megsegítésére a város tisztviselői kara 825,9; a városi villanytelep és a közlekedési vállalat alkalmazottai 197,7; a városi vízvezetéki és csatornaüzem dolgozói pedig 41,9 pengőt gyűjtöttek, és az 1065,5 pengőnyi összeget befizetik az ez alkalomra megnyitott központi számlára.

61 Egy-egy helyi esemény alkalmából azután helybéli gyűjtéseket is rendeztek, mint azt az 1934. októberi bányászsztrájk utáni helyzet tanúsította. Az ötnapos éhségsztrájk 1934. október 17-én ért véget, másnap már a Dunántúl hasábjain cikk jelent meg, amely az addig megnyilvánuló adakozókedv mértékét ismertette, és fölhívta a figyelmet a további adakozásra. ,,Nem megyünk házról házra koldulni, nem koldusoknak gyűjtünk alamizsnát, hanem kérjük a megértő magyar szolidaritásnak gesztusát" - szólt a kérés a lakossághoz. A pénzbeni segélyezés során befolyt összegből élelmet, ruhát, cipőt vettek a rászoruló többgyermekes bányászcsaládoknak. Az adományokat az ún. Katolikus Akció szociális szakosztálya vezetője, dr. Kelemen Andor belvárosi plébános címére kellett küldeni.

62 Mint az az 1934. október 25-i összesítésből kiderült, a bányászcsaládok segélyakciójára addig az időpontig 2189,8 pengő folyt be.

63 Egy másik forma volt az ún. limlom gyűjtési akció. Ekkor - hatósági fölhívásra — a háztartásokban összegyűlt, már nem hasznosítható anyagokat, eszközöket gyűjtötték egybe és juttatták az arra rászorulóknak. Az 1934. október 31. és november 3. között meghirdetett akciónál az első napon a belvárosban, a másodikon a budai, a harmadik napon pedig a szigeti részen történt meg a gyűjtés. A lakásváltoztatókat fölkérték, hogy fölöslegesnek ítélt holmijaikat hagyják a helyszínen, amelyeket bejelentés után arra fölkért cserkészcsapatok szállítottak el. Magát a házról házra való járást és gyűjtést is az erre vállalkozó cserkészcsapatok végezték, amelyek tagjai fölirattal ellátott autókon járták a várost, és harsány kürtszóval hirdették céljaikat. A csoport vezetője nyugtát adott minden adományozónak, mielőtt a kocsikra rakták a fölajánlott holmikat.

64 A következő évben ismét ősztől szólították adakozásra a város polgárait. Az egyik akció célja egyházi volt: a híres máriagyűdi kegyhely restaurálására kértek fölajánlásokat. A másik az ekkor is meghirdetett országos ínségakció volt, amelyet ekkor is a kormányzóné személye fémjelzett. Mindkét akcióhoz számosan csatlakoztak már csak azért is. mert az akkori idők szellemének megfelelően éppen a legfontosabb elvek gyakorlását kívánták meg tőlük. A Magyar Államrendőrség Pécsi Kapitányságának személyzete például - Török Lajos főtanácsossal az élén 60 BML Pécs thj. város Tanácsának iratai 3004/1936. sz. 61 BML Pécs thj. város Tanácsának iratai 11 522/1936. sz. 62 Dunántúl, 1934. október 18. 3. p. 63 Dunántúl, 1934. október 25. 2. p. 64 Dunántúl, 1934. október 25. 5. p.