Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1989. (Pécs, 1989)

Társadalom- és politikatörténeti tanulmányok és források Baranya Xlll-XX. századi történetéből - VARGHA DEZSŐ: Pécs thj. város szegénysegélyezési tevékenysége a Dunántúl című napilap tükrében 1929-1944

Legközelebb 1932. június 19-én terveztek hasonló akciót. Ekkor délelőtt 8-tól 12-ig állították volna föl a város 14 forgalmas pontján a 14 urnát és a 40 perselyt. Az adományok megváltására ez alkalomból 1000 db számozott szelvényt, 1 pengős árban bocsájtottak ki.

30 Különböző akadályok miatt azonban a gyűjtést csak október 2-án tarthatták meg, és ekkor már csak 663,78 pengő gyűlt össze.

31 1933-ban június 29-én tartottak hasonló akciót, ekkor a 14 urna és az 56 persely, valamint a megváltási jegyek összesen 660,56 pengőt jövedelmeztek, tanúsítva azt, hogy a válság előrehaladásával a társadalom adakozókedve is megcsappant.

32 Más egyházi és világi egyesületek, körök szegény segélyző tevékenysége Pécs városa a növekvő nehészségek láttán elhatározta, hogy az erők összefogása és a figyelemfelkeltés érdekében Szociális Hetet rendez, amely 1932 őszén vált aktuálissá. Az 1932. november 20-án, vasárnap kezdődő eseménysorozat nyitánya a Budai Külvárosi Katolikus Körben délután fél hatkor megtartott nagygyűlés volt, amelyen a megnyitó beszédet maga Virág Ferenc római katolikus megyéspüspök tartotta. Ezt követően dr. Duzár József a gyermek-, dr. Cholnoky Ferenc egészségügyi tanácsos az anyavédelemről, dr. Vinkler János egyetemi tanár és Oslay Oswald páter a szegényügyről tartottak előadást. Ez utóbbi meghívással az Egri Norma eredményeivel ismerkedtek meg a pécsiek. A hét keretében külön-külön gyűléseket tartottak a katolikus és a protestáns egyházközségek, a kongregációk, a katolikus egyesületek központi választmánya alá tartozó egyesületek, a Református Nők Christianum Egyesülete, a Pécsi Evangélikus Társaság, a Luther Szövetség, a Nemzeti Kaszinó, a Keresztény Nemzeti Liga kerületei, a 19-esek Bajtársi Szövetsége, a Keresztény Szocialisták Egyesülete, a Katolikus Legényegylet, a postás egyesületek, a Rotary Club, a Nőegylet, a Szabadlíceum, a Nemzeti Szövetség, az Erdélyiek Pécsi Otthona, a Háztulajdonosok és Lakók Szövetsége, a Kereskedők Testülete, a Mérnök Egylet, a Kereskedelmit Végzettek Szövetsége, az ÉME Pécsi Köre, a Hadastyánok Segélyező Egyesülete, és az összes pécsi elemi népiskola szülői értekezletet hívott össze. A Pécsi Keresztény Szociális Egyesület és a Pécsi Keresztény Szocialita Szakszervezetek együttesen kapcsolódtak be a hét rendezvényeinek sorába. Közös értekezletüket november 21-én rendezték meg a József utcai székházukban. A Nagy Bercsényi Jótékony Egyesület szintén ezen alkalommal foglalkozott szociális kérdésekkel, amelyeket dr. Esztergór Lajos díszelnök ismertetett. A választmány elhatározta, hogy november 25-én este 8 órakor díszközgyűlést tart. Dr. Wallenstein Zoltán pécsi főrabbi a november 19-i istentiszteleten kérte a zsidóság csatlakozását.

33 Ez a hét a korabeli hivatalos felfogás szellemében vizsgálta a szegényügyet, és a korabeli felfogás szellemében kívánta azt megoldani. Az egyházi egyesületek közül még a Pécsi Credo Egyesület foglalkozott karitatív tevékenységgel. Ezek az egyesületek 1927-ben elsősorban hitbuzgalmi alakulatokként alakultak, céljuk az volt, hogy a tagok vallásos életét mélyítsék el, és vértezzék föl őket a katolikus hitvédelemmel. A válság hatásaként föllépő általános ínséget és nyomort ez az egyesület sem nézhette tétlenül, ezért tevékenységi területe kibővült. A szociális hét eseményeibe is bekapcsolódtak, ezt követően pedig 30 Uo. 31 Uo. 32 Uo. 33 Dunántúl, 1932. november 22. 1-3. p., illetve BML Pécs thj. város Tanácsának iratai 10 883/1937. sz.